Üzleti titok védelme és iratbetekintés a közbeszerzési eljárásokban

Az új közbeszerzési törvény jelentősen módosította az üzleti titok védelmével kapcsolatos szabályokat.

Míg a nemrég hatályon kívül került jogszabály viszonylag szűk körben, elsősorban konkrét tilalmakkal korlátozta az üzleti titokká minősítés lehetőségét, addig az új Kbt. ennél szélesebb korlátokat szab.

Ugyanis ha az ajánlattevő az ajánlat egyes részeit üzleti titokká kívánja minősíteni, akkor köteles az üzleti titkokat tartalmazó (elkülönített) iratokhoz indoklás csatolni arról, hogy a nyilvánosságra hozatal miért okozna számára aránytalan érdeksérelmet. Ez az indoklás nem lehet általános, hanem konkrét érdeksérelmet kell benne bizonyítani. Ezen indoklást az ajánlatkérő megvizsgálja, és ha nem tartja megalapozottnak, akkor hiánypótlás keretében szólítja fel az érintett ajánlattevőt az indoklás kiegészítésére, vagy az üzleti titokká minősítendő iratok módosítására.

Ezen felül az új Kbt. a konkrét tilalmak körét is bővítette. Például a 44. § (2) bekezdés szerint a referenciák, gépek-berendezések, szakemberek, tanúsítványok nem minősíthetők üzleti titokká, ha ezek az alkalmasság igazolásához kerültek benyújtásra. Emellett az ajánlattevő továbbra sem tilthatja meg nevének, címének, valamint olyan adatnak a nyilvánosságra hozatalát, amely a törvény 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja – feltéve, hogy a fentiek szerint igazolja a nyilvánosságra hozatallal felmerülő érdeksérelmet.

Megjegyzendő, hogy az üzleti titok fogalmát továbbra is a Ptk. 2:47. §-a tartalmazza, mely szerint üzleti titoknak minősül a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

Így értelemszerűen nem minősíthetők üzleti titoknak az olyan információk sem, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból – pl. cégkivonatból, számviteli beszámolóból - bárki számára megismerhetők.

Lényeges változást jelent az is, hogy ha az ajánlattevő a fenti korlátozásokba ütköző módon, vagy nem megfelelően megindokolva kívánt valamely adatot üzleti titokká minősíteni, és ezt a hiánypótlás során sem javítja megfelelően, akkor az ajánlatkérőnek nincs „átminősítési lehetősége”, hanem az adott ajánlatot érvénytelenné kell minősíteni a Kbt. 73. § (1) bekezdés f) pontja szerint.

Az iratbetekintés lehetősége szintén erőteljesen korlátozásra került az új Kbt-ben. A 45. § (1) bekezdése szerint az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben konkrétan meg kell jelölni a feltételezett jogsértést, és az ajánlatkérő csak a megjelölt (feltételezett) jogsértés kapcsán releváns iratokba enged betekintést, így megszűnt annak lehetősége, hogy az ajánlattevő a versenytársak teljes ajánlatát átvizsgálja.

Ezzel kapcsolatos további változás, hogy amennyiben az iratbetekintési igény jogos és megalapozott, akkor az iratbetekintést a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül biztosítani kell.