Heti Hír-Adó
Nézze meg böngészőben
2018. 42. hét

AKTUÁLIS ADÓZÁSI HÍREK

Önkormányzatok és a „7”-es adószám csapdája
Jelentési kötelezettsége keletkezik az önkormányzatnak, ha adószámos magánszemélytől kap számlát
 
Bővebben
Jóváhagyott osztalék könyvelési időpontja
Jóváhagyott osztalék könyvekben történő rögzítésének időpontja
Bővebben

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK 41. HÉT

OKT.
08.
183/2018. (X.8.) Korm. rendelet
a 2018. évi nyugdíjprémiumról és egyes más ellátások után járó egyszeri juttatásról

Kihirdetésre került:            Magyar Közlöny - 2018. évi 154. szám
Hatályba lépés:                    Kihirdetést követő napon
 
2018 novemberében egyszeri juttatásra jogosult az a személy, aki a 2017. év legalább egy napján, valamint 2018 novemberében
a) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése nélkül öregségi nyugdíjban vagy a Tny. 6. § (4) bekezdése alapján azzal egy tekintet alá eső ellátásban,
b) ideiglenes özvegyi nyugdíjban,
c) korhatár előtti ellátásban,
d) szolgálati járandóságban,
e) átmeneti bányászjáradékban,
f) táncművészeti életjáradékban,
g) rokkantsági ellátásban,
h) rehabilitációs ellátásban,
i) baleseti járadékban,
j) bányászok egészségkárosodási járadékában,
k) fogyatékossági támogatásban,
l) vakok személyi járadékában,
m) rokkantsági járadékban,
n) Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban,
o) polgármesterek közszolgálati járadékában,
p) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában,
q) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban,
r) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban,
s) a hadigondozásról szóló törvény alapján a  Tny. 62.  §-ában foglaltak szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásokban,
t) az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó – kormányrendelet alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő – emelésben,
u) a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban,
v) házastársi pótlékban vagy
w) házastárs után járó jövedelempótlékban részesül.
A Tny. 101. § (6) bekezdés a) pontja szerinti szorzószám 2018. évben 0,9.
OKT.
08.
185/2018. (X.8.) Korm. rendelet
a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásáról szóló 328/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet módosításáról

Kihirdetésre került:               Magyar Közlöny - 2018. évi 154. szám
Hatályba lépés:                       2018. november 1. 

A módosított Korm. rendelet kiegészült azzal, hogy elhelyezkedési juttatásra az a közfoglalkoztatott is jogosult, aki legalább egy hónapja fennálló közfoglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezik, és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 2. § 1. pontja szerinti mezőgazdasági idénymunkában egy hónapon belül legalább 14 napig részt vesz.
A mezőgazdasági idénymunka ideje alatt az elhelyezkedési juttatás napi összege 2.000 forint.  A rendelet szabályozza, hogy az elhelyezkedési juttatás iránti kérelmet a mezőgazdasági idénymunka lejártától számított 30 napon belül kell benyújtani.
Az elhelyezkedési juttatást havonta, utólag kell folyósítani.
OKT.
08.
16/2018. (X.8.) AB határozat
a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9/C. §-a alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről 

Kihirdetésre került:               Magyar Közlöny - 2018. évi 154. szám

Az  Alkotmánybíróság megállapította, hogy a  cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a  végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9/C. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azt 2018. december 31-i hatállyal megsemmisítette, ugyanakkor a Pécsi Ítélőtábla előtt folyamatban lévő Ktf.V.40.297/2015. számú egyedi ügyben az alkalmazási tilalom kimondására irányuló indítványt elutasította.
 A megsemmisített törvényszöveg az alábbi:
 „9/C. § Ha a cég cégjegyzékből történő törlésére kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság – e törvényben meghatározott kivétellel – eltiltja azt a  személyt, aki a  kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. Az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője. E § szerinti szabályt kell megfelelően alkalmazni, ha a cég törlésére felszámolási eljárásban történő megszüntetést követően kerül sor, azonban a felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás előzte meg.”
A döntés indokolása szerint a Ctv. 9/C.  §-a alapján a  törvényi vélelem egy súlyos, a  cselekménnyel arányba nem állított személy elleni jogkövetkezmény alkalmazására vezet, amely tekintetében a  jogalkotó nem biztosított lehetőséget a  törvényi vélelem megdöntésére.  Ennek következtében az  a  szabályozás, ami az  eltiltással fenyegetett vezető tisztségviselők esetében általában véve olyan törvényi vélelemmel él, amivel szemben a  jogalkotó nem biztosított kimentési lehetőséget az  érintett számára – figyelemmel az  eltiltás mértékére és időtartamára is  –, a  célhoz mérten túlzó korlátozást eredményez.
Aránytalan alapjog-korlátozásra vezet, hogy az  eltiltással fenyegetett vezető tisztségviselőnek nincs lehetősége arra, hogy kizárja a kényszertörléshez vezető okok létrejöttében való személyes közrehatását (a törvényi vélelmet érdemben megdönthesse), illetve az  sem biztosított, hogy a  bíróság a  vezető tisztségviselő magatartásához mérten arányosan alkalmazza az eltiltás szankcióját, ami által megfelelően biztosított lehetne az eltiltás mögötti alkotmányos cél érvényesülése.
A szankció súlyára tekintettel a  megfelelő eljárási szabályok hiánya a  Ctv. 9/C.  §-ával szemben a  tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét eredményezi. Önmagában az a körülmény, hogy a jogalkotó egyszerűsített és gyorsított eljárásban teszi lehetővé a már törölt cégek kivezetését a cégnyilvántartásból az ehhez fűződő közérdekre tekintettel nem szolgál megfelelő alkotmányos indokként arra, hogy a vezető tisztségviselők eltiltására ugyanezen eljárásban a jogkövetkezmény súlyához mért eljárási jogok biztosítása nélkül történjen.
Az  Alkotmánybíróság arra a  következtetésre jutott, hogy az  eltiltás intézményének alkotmányossá tétele érdekében mindenképpen jogalkotásra van szükség, ugyanakkor annak érdekében, hogy az  Alaptörvényt sértő helyzet ne maradhasson fenn indokolatlanul hosszú ideig, az  Alkotmánybíróság – az  alkotmányos szabályozás kialakításához kellő időt biztosítva – jövőbeli, 2018. december 31-i hatállyal semmisítette meg a  Ctv. 9/C.  §-át.
OKT.
12.
190/2018. (X.12.) Korm. rendelet
a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet módosításáról 

Kihirdetésre került:               Magyar Közlöny - 2018. évi 158. szám
Hatályba lépés:                       Kihirdetést követő 8. napon


A rendelet hatálya kiterjed a  kulturális örökségvédelemmel összefüggésben, a  társasági adóról és az  osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (26) bekezdésében meghatározott adózás előtti eredmény csökkentéséhez szükséges igazolás szabályaira.
A  társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (26) bekezdésében meghatározott örökségvédelmi hatóságként a járási (fővárosi kerületi) hatóság jár el a rendelet mellékletében meghatározott illetékességi területtel.
A  védett műemléki értéknek vagy helyi egyedi védelem alatt álló ingatlannak a  társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényben meghatározott felújítása vagy karbantartása szabályszerű megtörténtének igazolására az illetékes hatóság a jogosult kérelmére hatósági bizonyítványt ad ki.
A  hatóság a  hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásában a  tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét tart, amelynek során a rendelet mellékletében meghatározott állapotfelvételi adatlapot vesz fel, vagy az I. kategóriába sorolt műemlék esetén ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti szervizkönyvet.
A műemlék örökségvédelmi engedélyéhez kötött felújítása esetén a hatósági bizonyítvány kiadásának feltétele, hogy a hatóság a műemléken végzett tevékenységek megkezdése előtti, illetve befejezése utáni állapot rögzítése céljából helyszíni szemlét tartson.

SALDO ESEMÉNYEK

Konzultáció költségvetési ügyfeleink részére
A soron következő költségvetési konzultációs napunkon számviteli elszámolásokat érintünk.
Helyszín:  Saldo Zrt., 1135 Budapest, Mór u. 2-4.
Időpont:    2018. október 18., 10.00 órától
Részvételi szándékot 2018. október 17-én 12:00 óráig lehet jelezni tana@saldo.hu e-mail címre.
Bővebben
Cégkapu használat, Elektronikus ügyintézés a NAV irányába 2018.  
Előadásunk gyakorlati oldalról, szemléltetéssel egybekötve mutatja be a cégkapu helyes használatát!
Helyszín:  Saldo Zrt., 1135 Budapest, Mór u. 2-4.
Időpont:    2018. november 13. (kedd)
Előadók:   Dr. Tóth Gábor - NAV
                   Ardó Péter - Arconsult Kft. 
Bővebben
Költségvetési Klub - a költségvetési szférában dolgozó szakembereknek kíván segítséget nyújtani a munkájuk során felmerülő kérdésekben.  
Helyszín:    Saldo Zrt., 1135 Budapest, Mór u. 2-4.
Időpontok: 1. 2018. november 8. (csütörtök; 9:00-13:00)
                     2. 2018. december 03. (hétfő, 9:00-14:00)
Klubvezető: Majer Kinga - államháztartási mérlegképes könyvelő, ASP szakértő 
Bővebben
ELINDULT! Becsatlakozási lehetőség!
Bérügyintéző és Társadalombiztosítási ügyintéző kombinált OKJ képzés
Helyszín: Saldo Zrt., 1135 Budapest, Mór u. 2-4.
Időpont: Kedd - csütörtök
Bővebben

ADÓZÁSI ESEMÉNYEK

OKTÓBER 17 - OKTÓBER 23.

A következő hét napban adózással összefüggő időpont és teendő nincs.

adozasitanacsadas.hu     06-1-237-9820     tana@saldo.hu
Ön ezt a hírlevelet azért kapta, mert hírlevelünk küldéséhez előzetesen hozzájárult, vagy cége Saldo tagsági szerződéssel rendelkezik Az üzenet küldője a SALDO Zrt. (székhely: 1135 Budapest, Mór utca 2-4.). Amennyiben Ön úgy dönt, hogy bármilyen okból kifolyólag nem kíván a továbbiakban ilyen üzeneteket kapni, kérjük kattintson ide, vagy küldjön egy e-mailt "Leiratkozás" tárggyal a marketing@saldo.hu címre. Leiratkozási szándékát postai levélben az alábbi címen jelezheti: SALDO Zrt., 1394 Bp. 62. Pf. 397.
A Heti Hír-Adó korábbi kiadásait megtekintheti az archívumban.
Küldje tovább ismerősének!