Az adó- és járulékszabályok módosításáról szóló törvényeket az Országgyűlés május 11-én fogadta el. Ebben csak a 2009. évet érintő módosítások szerepelnek. A Kormány május hónapban kívánja a 2010. évet érintő módosításokat benyújtani az Országgyűlésnek és azokról várhatóan még júniusban lesz szavazás. A cikk keretében a 2009. évre vonatkozó, döntően július 1-jétől hatályba lépő módosításokról adunk tájékoztatást.

{$cim}

{$lead}

1. Személyi jövedelemadó

Adótábla

Az adótáblában a sávhatár a 2009. év egészére (visszamenőleg) 1,9 millió forintra emelkedik, az adókulcsok és az adójóváírás a jelenleg hatályoshoz képest nem módosulnak.

Adóelőleg

Az első félévben túlvont adóelőleget a munkáltatók a második félévi adóelőőeg számításánál figyelembe vehetik. Ez a következőket jelenti:
 

– A 2009-es adóév június 30-át követő időszakára megszerzett bér – társas vállalkozás, polgári jogi társaság tagjánál a személyes közreműködésre tekintettel vagy azzal összefüggésben megszerzett nem önálló tevékenységből származó bevétel – adóelőlege meghatározásakor az adótábla szerint várható számított adót (ideértve az adóterhet nem viselő járandóságok adótábla szerint várható adóját is) az szja-törvény 2009. július 1-jén hatályos új szabályai szerint az 1,9 millió forintra emelkedett sávhatár figyelembevételével kell megállapítani.

– A munkáltató, a bér kifizetője, valamint a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság a 2009. első félévre juttatott nem önálló tevékenységből származó bevételek adóelőlegét a 2009. év második félévében megszerzett bevételekre vonatkozó adóelőleg-megállapítási szabályok szerint is megállapítja és amennyiben az előzőek szerint számított adóelőlegek összege kisebb, mint az első félévben ténylegesen levont adóelőlegek összege, a különbözetet – amíg az el nem fogy, de utoljára a december hónapra megszerzett nem önálló tevékenységből származó bevételek adóelőlege terhére – a 2009. második félévre megszerzett bevételek adóelőlegét csökkentő tételként veszi figyelembe.

Adóterhet nem viselő járandóságok

A családi pótlék adómentessége megszűnik és ez a juttatás adóterhet nem viselő járandósággá alakul át 2009. szeptember 1-jétől.

– A gyermeket (gyermekeket) nevelő egyedülálló eltartó és a két eltartó eltérő helyzetének kezelése érdekében a családi pótlék jövedelemként való figyelembevétele úgy történik, hogy kétkeresős családban a teljes összeg 50–50 százalékban adóalapot képez, megosztva a szülőknél, illetőleg az élettársaknál, az egykeresős családban, pedig csak a családi pótlék 50 százaléka számít bele az adóalapba. A családi pótlék megosztásával összefüggésben a magánszemélyeknek az adóbevallásukban fel kell tüntetniük a jogosult házastárs, illetve a másik szülő, élettárs adatait is.

– A súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg gyermekre tekintettel kapott magasabb összegű családi pótlékot – méltányolva az eltérő élethelyzetet – nem kell figyelembe venni a jövedelem megállapításánál, mivel a fogyatékos gyermeket nevelő családok anyagi terhei jelentősen magasabbak az ilyen gondokkal nem küzdő családokénál. Hasonlóan méltányolható azon személyek élethelyzete is, akik a családi pótlékra saját jogukon jogosultak személyi körét alkotják, így ennek a családi pótléknak az adómentessége is megmarad.

– A családi pótlék adóterhet nem viselő járandósággá történő átalakítása miatt szükséges, hogy a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozzon munkáltatójának arról, hogy adóterhet nem viselő járandósággal rendelkezik, és választása szerint nyilatkozhat annak adóévi várható összegéről. Amennyiben az adóterhet nem viselő járandóság várható összegét nem jelöli meg, akkor a munkáltató az adótábla felső kulcsával vonja le az adóelőleget.

Az anyasági támogatás 2009. szeptember 1-jétől adóterhet nem viselő járandósággá alakul át, de azt a vonatkozó AB határozat követelményének megfelelően 300 napos felkészülési idővel kell alkalmazni. A 2010. április 1-jét megelőzően született gyermek(ek)re tekintettel folyósított anyasági támogatás változatlanul adómentes.

 

2. Járulékok és ellátások
 

Társadalombiztosítási járulék

2009. július 1-jétől valamennyi vállalkozás számára 5 százalékponttal, 32%-ról 27%-ra csökken a munkáltatói járulék mértéke legfeljebb a minimálbér kétszereséig. E jövedelemig tehát a társadalombiztosítási járulék mértéke 26%, míg a munkaadói járulék mértéke 1%-ra módosul. A jövedelemnek a minimálbér kétszeresét meghaladó része után a járulék mértéke változatlan.

A járulékcsökkentés érvényesül a kedvezményes járulékkötelezettség esetében is. A foglalkoztatási kedvezmények (Start, Start plusz stb.) esetében a kedvezményes 15%-os járulék 5 százalékponttal csökken.

Ennek következtében az egy munkavállaló után adott támogatási összeg változatlan marad, ugyanakkor a munkavállaló foglalkoztatásához nyújtott EU-s támogatás aránya valamivel magasabb, mint korábban. Ezt az aránynövekedést a válság kedvezőtlen foglalkoztatási hatásai indokolják.

Vállalkozói járulék

A munkáltatók által a Munkaerőpiaci Alapba fizetendő járulék csökkentésével összhangban, a vállalkozói járulék 1,5 százalékponttal csökken 2009. július 1-jétől, 4% helyett 2,5% vállalkozói járulékot kell fizetni.

A jövedelemnek a minimálbér kétszeresét meghaladó része után a járulék mértéke változatlanul 4%.

Táppénzszabályok

A biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz (passzív táppénz) időtartama a jelenlegi 45 napról 30 napra csökken. E változással összefüggésben a passzív táppénz méltányosságból történő meghosszabbításának lehetősége is 45 napról 30 napra csökken.

A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 százaléka lehet a jelenlegi 70 százalék helyett, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50 százalék a jelenlegi 60 százalék helyett. A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.

A betegszabadság idejére járó távolléti díj mértéke is változik, a Munka Törvénykönyvében szabályozott, a betegszabadság (évi 15 munkanap) idejére járó távolléti díj a jelenleg 80 százalékról 70 százalékra csökken (ez nem a táppénz kiadásokat, hanem a munkáltatók terheit csökkenti).

Annak érdekében, hogy a külföldinek minősülő nagykorú személyek egészségügyi szolgáltatásra történő megállapodásainak száma emelkedjen, a megállapodás megkötésével kapcsolatos havi járulékfizetési kötelezettség csökken. Jelenleg a megállapodás havi díja a nagykorú állampolgár esetén a minimálbér öszszegével egyenlő, 18 évnél fiatalabb gyermek, vagy külföldi diák esetében a minimálbér 30 százaléka.

A javaslat alapján a nagykorú állampolgárok járulékfizetési kötelezettsége a mindenkori minimálbér 50 százalékára mérséklődne, a gyermekek esetében változatlanul a minimálbér 30 százaléka lenne.

Szakképzési hozzájárulás

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény módosításának részeként:

– A csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére elszámolható költségelem megszűnik, mivel a hozzájárulásra kötelezett tárgyi eszköz beszerzésére pályázati forrásból (MPA decentralizált keret) támogatást nyerhet.

– A szakképzési hozzájárulást a gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét legfeljebb a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz javítására, karbantartására a tárgyévben fordított összeg 50 százalékával csökkentheti.

– A hozzájárulásra kötelezettek által az iskoláknak, felsőoktatási intézményeknek átadott fejlesztési támogatás maximalizálásra kerül tanulólétszámmal arányos felső korlát előírásával.

 

3. Általános forgalmi adó

Az áfa általános kulcsa 2009. július 1-jétől 5 százalékponttal, a jelenlegi 20%-ról 25%-ra emelkedik. Kivételt képez ez alól a tej és tejtermékek, az ízesített tej, a gabona, liszt, keményítő, vagy tej felhasználásával készült termék, továbbá a távhőszolgáltatás, ezek esetében az adókulcs 18 százalékra csökken.

A módosítás tartalmazza az adómérték-váltáshoz kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket is. Ez kitér az adómérték-váltás miatt szükségessé váló taxaméterek és a pénztárgépek átállítására. E mellett a módosítás biztosítja, hogy az időszakos elszámolású ügyletek esetében, azon elszámolási időszak tekintetében, amely 2009. július 1-jét megelőzően lezárul, még a 20%-os adómértéket kelljen alkalmazni, függetlenül attól, hogy a fizetés esedékessége ezt követő időpontban merül fel.

 

4. Egyéb adók

Egyszerűsített vállalkozói adó

Az áfa-mérték emelésével összefüggésben az EVA alkalmazásának bevételi értékhatára 2009-re 1 millió forinttal, 26 millió forintra emelkedik.

Jövedéki adó

2009. július 1-jétől emelkednek a jövedéki adótételek.

– A benzin 5,50 Ft-tal (5,3%-kal) 109 Ft/l-re, a gázolaj: 5,50 Ft-tal (6,5%-kal) 90,50 Ft/l-re nő.
– Az alkoholok jövedéki adója 6-7%-kal emelkedik.
– A dohánytermékek esetén a cigarettánál a tételes adó 8 405 Ft/ezer szálra nő, az értékarányos adó nem változik, a minimumadó 16 000 Ft/ezer szálra nő (mely a legkeresettebb árkategóriában – az 5% áfakulcs emelés hatásával együtt – 5%-os, csomagonként 14 Ft-os adóemelést jelent).

A javaslat – a korábbi évek gyakorlatától eltérően – most nem tartalmazza a jövedéki adóemelés miatti készletérték-különbözetek áfa-kénti befizetésének előírását.

Bevezetésre kerül – az EU jóváhagyástól függő hatálybalépéssel – a földgázellátási üzemzavar idejére érvényesen az adó-visszatérítés lehetősége a földgázról gázolajra áttérő, 500 m3/nap lekötött kapacitású földgázfogyasztókra kiterjedően. Az adó-visszatérítés csak az adóraktárból adózottan beszerzett gázolajra vonatkozik, és a tüzelési célú gázolajra megállapított EU minimumszintig történik.

Gépjárműadó

Mentessé válik a belföldi gépjárművek adója alól a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi.

6. Adózás rendje

Az Európai Bíróságnak a Magyar Államot elmarasztaló ítélete (PARAT-ügy) következtében az érintettek az ítélet kihirdetésétől áfa visszatérítési igénnyel léphetnek fel a Magyar Állammal szemben. A dolog sürgősségére tekintettel indokolt az ilyen jellegű visszatérítési igények kezelésére vonatkozó rendelkezések mielőbbi, kihirdetést követő napon történő hatályba léptetése.