Adókulcsváltozás 2009. július 1.
Cikk, Hír

Adókulcsváltozás 2009. július 1.

2009-05-20
A magyar társadalom jelentős része lassan adóértő szakemberré válik a médiákban folyó, az adóterhelés és adószerkezet megváltoztatására irányuló politikai csatározások folytán. Kétségtelen, hogy mindkét oldalról populista politikai köntösbe vannak csomagolva az érvek és ellenérvek az egyes bevezetendő intézkedések szükségességéről vagy azok elvetéséről.

A gazdasági válság kezelése miatt szükségszerűvé vált, hogy a jelenlegi adószerkezet és adóterhelést megváltoztassák. A folyamatosan érkező adatokat lehetséges külön-külön és együttesen elemezni. Egyik szemünk sír mikor az áfa és jövedéki adó emelésről hallunk, de a másik nevet, ha a személyi jövedelemadó terhelés csökkenéséről értesülünk, de üröm az örömben a közkedvelt adómentes juttatások szűkítése.

Komoly szakemberek vannak gondban, ha arról kell nyilatkozniuk, hogy ténylegesen mi az eredő hatás iránya, adóterhelés növekedés vagy csökkentés. Egyben biztosak lehetünk, hogy amíg a költségvetésről olyan információk látnak napvilágot, hogy a hiánycél nehezen tartható, addig lényeges adócsökkentésre nincs lehetőség, kérdés igazából az adóterhelés növekedésének a mértéke.

Viszont az adóterhelés növekedése a fogyasztás csökkenését eredményezi, így közvetlen hatással van a megtermelni szükséges javak mennyiségére. Elérkezhetünk egy kritikus ponthoz, mikor az adóemelés már nem bevétel növekedést, hanem csökkenését okozza. Természetesen fordítva is igaz az összefüggés, hogy az adó csökkentése a fogyasztást, ezen keresztül megtermelendő javak szükségszerű növekedését okozza, így az adóalap növekedése folytán a kisebb adókulccsal is magasabb adóbevételhez juthat az állam. Az optimális adóterhelést meghatározni a rendszer sztochasztikus jellege miatt (egyszerűen fogalmazva kiszámíthatatlansága miatt), mondhatni iterációs (húzd meg, ereszd meg) technikával lehetséges, de ez igen időigényes folyamat, amelyre a válságkezelésben nincs lehetőség. Egyelőre, eddig csak a „húzd meg”, a költségvetés szempontjából kisebb közvetlen kockázatot jelentő módszert alkalmazzák a döntéshozók. A napvilágot látott intézkedések és intézkedéstervezetek a fogyasztás adóterhelését növelik, és bizonyos mértékig csökkentik a jövedelmet terhelő adókat. Ennek viszont a hatása az, hogy a felhalmozott jövedelmek, megtakarítások egy magasabb adóval fognak adózni a fogyasztás során, ami szintén visszavetheti a keresletet a piacon, így nem biztos, hogy a remélt költségvetési többletbevétel teljesül.

Az új adókulcsok

2009. július 1-jétől az áfátörvény 82. § (1) bekezdésben szereplő általános adókulcs 20%-ról, 25%-ra növekszik. Ennek következtében a 83. § a) pontjában szereplő, visszafelé számított adókulcs 16,67%-ról, 20%-ra változik.

A parlament megszavazta, hogy bizonyos termékek esetében az adókulcs ne növekedjen, hanem 2% ponttal csökkenjen. Ennek érdekében a 82. § kibővítették egy bekezdéssel (3), és létrehoztak egy 3/A mellékletet.

A 82. § (3) bekezdése alapján a 3/A mellékeltben szereplő termékek és egy adott szolgáltatás értékesítése esetén a felszámítandó adó mértéke 18%. (A 3/A mellékletbe a szolgáltatás csak a későbbiekben kerül be.)
A visszafelé számított adókulcs meghatározása érdekében szükséges volt a 83. §-t c) ponttal kiegészíteni, amely szerint a 18%-os adókulcs visszafelé számítva (bruttóból) 15,25%.

A 18%-os adókulcs ténylegesen hatályba lép július 1-jén, azonban a szabályzási köre az adott időpontban csak a termékeket érinti. A szolgáltatás esetén, akkor lép hatályba az adókulcs, ha az Európai Bizottság olyan határozatot hoz, hogy a 18%-os adókulcsú szolgáltatás nem okozza a piaci verseny torzulását, vagy EU előtt a döntésre nyitva álló határidő, döntés nélkül letelik.

A legkorábbi lehetséges tényleges hatályba lépés időpontja augusztus 1. A hatálybalépés időpontját a Pénzügyminiszter fogja a Magyar Közlönyben megállapítani, az előző feltételek teljesülésének függvényében. Az EU jóváhagyását véleményem szerint (nem ismerve az előzetes tárgyalások eredményét) nem szabad készpénznek venni. A távhőszolgáltató, az egyéb energiaszolgáltatóval szemben jelentős versenyelőnyt fog élvezni az alacsony adókulcs miatt, kétségtelen azonban, hogy nem egyszerűen átjárható (váltható) szolgáltatásról van szó a fogyasztók szemszögéből. 

A 18%-os adókulcs alá tartozó termékek köre a következő:
       

Sorsz. Megnevezés Vtsz.
1. Tej és tejtermékek (kivéve anyatejet) 0401-ből
    0402
    0403
    0404 10
    0405-től 0406-ig
2. Tejtermékek (kivéve az italként     közvetlen fogyasztásra alkalmas, tej   pótlására szolgáló olyan imitátumokat, amelyek általában tej és permeátum –    esetenként savó és/vagy tejszín – különböző arányú keverékéből állnak,
és amelyek minősége, mennyiségi összetétele különbözik a természetes
tejétől, tejfehérje tartalma lényegesenalacsonyabb a természetes tejénél)
0409-ből
3. Izesített tej 2202 90 91-ből
    2202 90 95-ből
    2202 90 99-ből
4. Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termék 1901 kivéve: 1901 10 00 02
1903
1904
1905 10
1905 40
1905 90


A 18%-os szolgáltatás a következő (egyelőre tervezet):

Sorsz. Megnevezés
 1.  Távhőszolgáltatás


Átmeneti rendelkezések

A 25%-os adómértéket először azon értékesítésre kell alkalmazni, amelynek az áfatörvény szabályai alapján megállapított teljesítési időpontja július 1. vagy azt követő időpont.

Az előleg esetében, ha annak átvétele még július 1. előtti időpontra esik a 20%-os adómértéket kell alkalmazni. Ugyanezen értékesítésről kiállított végszámlánál, ha annak teljesítési időpontja követi a hatálybalépést, az előleg feletti ellenértékre 25%-os adókulcsot kell alkalmazni. Például, ha a szerződés szerint az ingatlan vételára 20 MFt + áfa, és július előtt 1,2 MFt (bruttó) előleget adnak át, akkor az előleg után 20% adót kell fizetni, 0,2 MFt-ot. Júliusban a végszámlánál a fennmaradó 19 MFt nettó vételár után kell 25% adót, azaz 4,75 MFt-ot kell megfizetni.

Kiemelendő a fordított adózás, a közösségen belüli beszerzés és az „importszolgáltatások” kérdésköre az átmeneti intézkedések szempontjából. E beszerzéseknél a vevő az adó-megállapításra kötelezett. Akkor kell a 25%-os adókulcsot alkalmazni, ha a kötelezően előírt adó-megállapítás időpontja (eltérő a teljesítési időponttól) július 1. vagy azt követő időpontra esik. Ezen ügyleteknél az előleg után adót nem kell megállapítani, így az előleg július 1-jét megelőző átadása nem eredményezi azt, hogy az előleg alacsonyabb adókulccsal adózik. A végszámla adó-megállapításra előírt időpontjában érvényes adómértéket kell alkalmazni a teljes ellenértékre.  

Az átmeneti rendelkezések előírást tartalmaznak azon értékesítésekre, amelyeknél a határozott időszaki elszámolás szabályait kell alkalmazni.

Hat különböző helyzetet különböztethetünk meg az átmeneti rendelkezések szempontjából:

1. Az áfatörvény szerinti teljesítési időpont (fizetési határidő) július 1. előtti időpontra esik, de a ténylegesen elszámolt időszak minden napja július 1. vagy azt követő időpontra esik (jellemző a bérbeadásra, ahol rendszerint előre fizetik a bérleti
díjat). Ekkor még a teljes ügylet 20%-os adókulccsal adózik.

2. Az áfatörvény szerinti teljesítési időpont (fizetési határidő) július 1. előtti időpontra esik, de a ténylegesen elszámolt időszak egy része július 1. előtti, míg a másik része azt követő időszakra esik. Ekkor a teljes ügylet szintén 20%-os adókulccsal adózik.

3. Az áfatörvény szerinti teljesítési időpont (fizetési határidő) június 30-a utáni időpontra esik, és a ténylegesen elszámolt időszak minden napja szintén követi a jelzett időpontot. Ekkor a teljes ügylet 25%-os adókulccsal adózik.

4. Az áfatörvény szerinti teljesítési időpont (fizetési határidő) június 30-a utáni időpontra esik, és a ténylegesen elszámolt időszak minden napja július 1. előtti. Akkor a teljes ügylet még 20%-os adókulccsal adózik.

5. Az áfatörvény szerinti teljesítési időpont (fizetési határidő) június 30-a utáni időpontra esik, de a ténylegesen elszámolt időszak egy része július 1. előtti, míg a másik része azt követő időszakra esik. Ebben az esetben meg kell osztani a számlán az adóalapot napok arányában. Ha az elszámolt időszak összességében 90 nap, és abból 30 nap a július 1. előtti, akkor az adóalap összegének 1/3 része 20%-kal, míg a 2/3 része 25%-os adókulccsal adózik.

6. Az áfatörvény szerinti teljesítési időpont (fizetési határidő) július 1. előtti időpontra esik, de ténylegesen elszámolt időszak egy része július 1. előtti, míg a másik része azt követő időszakra esik. Ekkor a teljes ügylet 20%-os adókulccsal adózik.

Az átmeneti rendelkezések nem tartalmaznak előírást azon összevont adó-megállapításokra, amelyeknél olyan adatokat kell összevontan kezelni, amik két különböző adókulcsot tartalmazó időszakban keletkeztek. Ilyen elszámolás mód az utazásszervező utólagos pozíciószám elszámolása, vagy az éves bevalló használtcikk kereskedő által alkalmazott globális adó-megállapítási módszer. Ezen elszámolások átmeneti szabályait rendezni kell a hatóságnak, legalább állásfoglalás szintjén.

A 18%-os adókulcs hatálybalépésének szabályait analóg módon kell alkalmazni az előzőekben foglaltakkal, azzal, hogy a távhőszolgáltatás esetén a fordulónapot a Pénzügyminiszter fogja megállapítani.

A taxamétereket és azon pénztárgépeket, amellyel számlát is lehet kiállítani augusztus 31-ig kell átállítatni. Az átállításig kézzel kitöltött bizonylattal kell a bizonylat-kiállítási kötelezettséget teljesíteni.
 

Ne maradjon le a változásokról!
Íratkozzon fel hírlevelünkre!