A követeléseket és a hozzájuk tartozó értékvesztéseket a könyvekből kivezetni alapvetően kétféle jogcímen lehet, a kivezetések társasági adóra gyakorolt hatása függ a kivezetések jogcímétől.

1./ Amennyiben egyenként minősítve az adósokat megállapítható a behajthatatlanság a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (4) bekezdés 10. pontja a)-e) alpontjában felsorolt bármely kritérium alapján:

• A könyvekből történő kivezetés során a követelések és a követelések értékvesztése számlát kell összevezetni, az értékvesztéseket nem kell, nem szabad visszaírni a 9-es számlaosztályba.

T 315 Követelések értékvesztése – K 311, vagy 364, vagy 368 a követelések összegével

• A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao törvény) 7. § (1) bekezdés n) pontja alapján csökkenthető az adózás előtti eredmény a korábban értékvesztésként elszámolt, behajthatatlanná vált összeggel, kivéve, ha a követelés bírósági úton behajtható lett volna, vagy elévült követelésekről van szó.

2./ Amennyiben az adósok minősítése során nem állnak fenn a behajthatatlan követelés minősítés feltételei, de a követelések számviteli szempontból elévült követelésnek minősíthetőek, akkor könyvelni szintén a követelés és a követelések értékvesztése számlák összevezetését kell. Az elévült követelés a Tao tv. 3. számú melléklet 10. pontja szerint nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, nem lehet csökkenteni a társasági adó alapját a korábban adóalap növelő tételként elszámolt értékvesztések összegével.

Bármely jogcímen történik a kivezetés, dokumentumokkal kell alátámasztani a tényt és a mértéket.

2011. áprilisi állapot szerint.