Ukrán menekültek javára történő adományok adójogi kezelése
Cikk, Hír

Ukrán menekültek javára történő adományok adójogi kezelése

2022-03-08
Milyen SZJA, ÁFA, TAO és illeték vonzata van az ukrán menekültek javára történő közvetlen természetbeni vagy pénzbeli segítségnyújtásnak?

Az ukrán-orosz konfliktus kirobbanása óta magánszemélyek, vállalkozások, önkormányzatok a legkülönbözőbb formában próbálnak segítséget nyújtani az Ukrajnából menekült magánszemélyeknek.

Az önkormányzatok, illetve a vállalkozások nem valamely segélyszervezeten, vagy közhasznú tevékenységet ellátó szervezeten keresztül, hanem közvetlenül is nyújtanak segítséget a háborús zónából menekülő magánszemélyeknek.

E segítségnyújtás keretében a háború sújtotta területekről menekülő magánszemélyek részére rendszerint szálláslehetőséget, melegétkezési lehetőséget, élelmiszert, ruhaneműket esetlegesen készpénzt biztosítanak ingyenesen.

A fentiekkel kapcsolatban kérdésként merül fel, hogy a menekült magánszemélyek részére közvetlenül átadott termékek, illetve nyújtott szolgáltatások továbbá a készpénz juttatása után keletkezik-e az önkormányzatoknak, vállalkozásoknak jövedelemadó és egyéb közteher fizetési kötelezettségük?

E juttatások adókötelezettségének meghatározása érdekében az adóhatósággal egyeztetést folytattunk. Az adóhatóság részünkre megküldött tájékoztatása az alábbiak szerint foglalható össze:

Személyi jövedelemadó

A Szja tv. 1. számú mellékletének 8.5. pontja alapján a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes az, amelyet a szociálisan rászorult magánszemély kap. Az Szja tv. 3. § 36. pontja szerint szociálisan rászoruló az a magánszemély, akinek (eltartottainak) létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt - vagyoni viszonyára is tekintettel - csak külső segítséggel képes biztosítani. Az Ukrajnából menekülő emberek jelentős része megfelel ennek a fogalmi meghatározásnak.

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja szerint a szociális és más ellátások közül adómentes a helyi önkormányzat által nyújtott szociális segély. Az Szja tv. 3. § 35. pontja szerint szociális segélynek minősül a szociálisan rászorulónak pénzben vagy nem pénzben ellenszolgáltatás nélkül nyújtott vissza nem térítendő támogatás.

A fentiek alapján az önkormányzat által juttatott termékek, szolgáltatások, készpénz esetében személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem keletkezik. Gazdasági társaságok esetében személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség csak abban az esetben nem keletkezik, ha a juttatást nem pénzbeli formában nyújtják, készpénz esetében az adókötelezettséget a felek között fennálló jogviszony alapján – jellemzően egyéb jövedelemre irányadó – szabályok alapján kell meghatározni.

Társasági adó

Amennyiben a kérdés szerinti vállalkozások közvetlenül nyújtanak segítséget az ukrán háborús zónából menekülő magánszemélyeknek, úgy az ezen magánszemélyek részére átadott pénzeszközök, termékek, illetve nyújtott szolgáltatások értéke a juttató vállalkozásoknál egyéb ráfordításként számolandó el a számviteli nyilvántartásokban. A juttatás összege a juttató társaságiadó-alapjánál álláspontunk szerint elismert költségnek minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában, figyelemmel a 3. számú mellékletre is.

Illeték

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) alapján ingyenes juttatás utáni illetékkötelezettség a vagyonszerző felet terheli, így az azt nyújtó vállalkozások, önkormányzatok részéről illetékkötelezettség nem merül fel. Az önkormányzatokat, nemzetiségi önkormányzatokat emellett az Itv. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján minden esetben megilleti a teljes, feltétlen személyes illetékmentesség.

A vagyonszerzők szempontjából abban az esetben merülhetne fel ajándékozási illetékkötelezettség, ha az egy vagyonszerző számára ingyenesen jutatott ingó (például készpénz) juttatás értéke a 150.000 forintot meghaladja vagy arról okiratot állítottak ki. A kapott juttatás azonban ebben az esetben is jótékony célú közadakozásból származó vagyoni értéknek minősül és az Itv. 17. § (1) bekezdés a) pontja szerint mentesül az illetékfizetés alól.

Áfa

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 11. §-ának (1) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősül a termék más tulajdonába történő ingyenes átengedése, feltéve, hogy a termék beszerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

Az Áfa tv. 14. §-ának alapján ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás

- az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából időlegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg (14. § (1) bekezdése)

- ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg (14. § (2) bekezdése).

Az Áfa tv. 11. § (3) bekezdésének a) pontja alapján nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a közcélú adomány, az Áfa tv. 14. §-ának (3) bekezdése alapján pedig nem minősül ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásnak a közcélú adomány nyújtása. Közcélú adománynak az Áfa tv. 259. §-ának 9/A. §-a alapján a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, az oktatási intézmény részére az alapító okiratában meghatározott tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás minősül (feltéve, hogy az az egyéb törvényi feltételeknek is megfelel).

Fenti rendelkezések alapján, ha az önkormányzatok, illetve a vállalkozások nem különböző segélyszervezeten, vagy közhasznú tevékenységet ellátó szervezeten keresztül, hanem közvetlenül nyújtanak segítséget a háborús zónából menekülő magánszemélyeknek, akkor az nem tekinthető közcélú adománynak, tehát az ügylet utáni adókötelezettség az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése és 14. § (1)-(2) bekezdése alapján ítélendő meg.

Azokban az esetekben, amikor a termék beszerzéséhez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az adóalanyt adólevonási jog illette meg (vagyis a 11. § (1) bekezdésének, illetve a 14. § (1)-(2) bekezdésének a levonási jogra vonatkozó zárófeltétele teljesül), az ingyenes termékátadás, illetve a termék más részére történő ingyenes használatba adása, valamint az ingyenes szolgáltatásnyújtás után áfa fizetési kötelezettség keletkezik. Adóalapként az Áfa tv. 68-69. §-a szerinti összeget kell figyelembe venni.

Fontos figyelembe venni ugyanakkor, hogy a kifejezetten adományozási, segítségnyújtási szándékkal beszerzett termék, igénybevett szolgáltatás előzetesen felszámított adója az Áfa tv. 120. §-a alapján nem helyezhető levonásba, ilyen esetben az Áfa tv. 11. § (1) bekezdés illetve 14. § (1)-(2) bekezdés alkalmazása – levonható adó hiányában – nem merül fel.

Pénzbeni adomány esetén áfa fizetési kötelezettség nem merül fel.

 

Saldo szakértő
Saldo szakértő

Ne maradjon le a változásokról!
Íratkozzon fel hírlevelünkre!