az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről

Kihirdetésre került: Magyar Közlöny - 2023. évi 154. szám
Hatálybalépés: A törvény a kihirdetését követő napon hatályba lépett

A törvény módosította többek között az alábbi törvényeket:

• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény,
• a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény,
• a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
• a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,
• a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény,
• a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény,
• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
• a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény,
• a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,
• a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény,
• a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
• a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény,
• Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény,
• a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény,
• a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény,
• az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,
• a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény,
• az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
• az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény,
• a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény,
• a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény.

Fontosabb változások.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása lehetővé teszi a magánszemély számára, hogy az első házasok kedvezményének, a családi kedvezménynek és a 4 vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének évközi érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatát ne kelljen évente újból megismételnie, ha az érvényesítést megalapozó adatokban nem történt változás. A kifizető a korábban megtett nyilatkozat tartalmát mindaddig változatlan tartalommal veszi figyelembe, ameddig a magánszemély nem tesz új nyilatkozatot, vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozatának mellőzését (folytatólagos nyilatkozat). Ha a magánszemély új nyilatkozat benyújtásával nem jelezte a jogosultság feltételeiben bekövetkezett változást, és a folytatólagos nyilatkozatban foglaltak alkalmazása miatt adóhiány keletkezett, a jogkövetkezmények nem mérsékelhetők.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben a társasági adófelajánlás átutalására csak az adó/adóelőleg esedékességig történő megfizetését követően van mód. Ugyanakkor, ha az adó megfizetésére 15 napon belül mégis sor kerül, akkor az átutalás elutasítását követően adózói kérelemre mégis átutalható a felajánlás. Ez mind az adózónak, mind az adóhatóságnak felesleges adminisztrációt jelent, így sor kerül ennek korrigálására.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása kiszélesíti az egyszerűsített éves beszámoló készítésére jogosultak körét. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére lesz jogosult a vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy termékdíj raktár engedély érvényessége határozatlan időtartamúvá váljon. A határozatlan időtartam alatt ugyanakkor a hatóság bármikor ellenőrizheti az engedélyben foglaltak megtartását és jogsértés esetén megteheti a szükséges intézkedéseket, akár az engedély visszavonását is.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosításával – az elektronikus ügyintézés és elektronikus szolgáltatások mind szélesebb társadalmi körben történő terjesztése érdekében – minden cselekvőképes 18. életévét betöltött magyar állampolgár számára – felmenő rendszerben – a 18. életévük betöltésekor automatikus ügyfélkapu kerül megnyitásra. Az ügyfélkapu megnyitásához szükséges adatokról a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv értesíti a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szervet, amely az ügyfélkapu megnyitásáról és a belépéshez szükséges adatokról tájékoztatja az érintettet.