a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról

Kihirdetésre került: Magyar Közlöny - 2024. évi 52. szám
Hatálybalépés: kihirdetést követő napon
 

A törvény többek között módosította az alábbi törvényeket.

• Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
• A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
• A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
• A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény
• Egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény
• Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
• A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény
• A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben szabályozott, lakóház építésére alkalmas telek megszerzésével érintett illetékügyekben a vagyonszerző vállalhatja, hogy a telken 4 éven belül lakóházat épít. Ha a vagyonszerző az Itv.-ben rögzített feltételeket teljesíti, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint állami adóhatóság (NAV) az előírt, de megfizetésében felfüggesztett illetéket törli. A feltételek bármelyikének nem teljesítése esetén a vagyonszerzőnek az illetéket – az illeték eredeti esedékességtől kezdődően – késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetnie.
Amennyiben a vagyonszerző a használatbavételt igazoló okiratot nem nyújtja be a NAV-hoz, a feltételek teljesítését a NAV az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság megkeresése útján ellenőrzi, amely megkeresést az Itv. írja elő.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) módosításával csökken a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által nyilvántartott adatokról szóló kivonat kiadásának ügyintézési határideje tizenötről nyolc napra.
A Tny. 82.  §-ának módosítása révén a rögzített nyugdíjjal rendelkezőknek a tényleges nyugdíjba vonuláskor nem kell választaniuk a rögzített nyugdíj időközi nyugdíjemelésekkel növelt összege és a nyugdíjba vonulás időpontjára kiszámított öregségi nyugdíj között, a nyugdíj-megállapító szerv hivatalból fogja a magasabb összeget öregségi nyugdíjként, illetve a hozzátartozói nyugellátás alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összegként megállapítani.