Júliustól mégsem kell többletadatot szolgáltatni az áfabevallás M lapján

2026. július 1-jei hatállyal jelentősen bővült volna a befogadott számlákra vonatkozó, az áfabevallás részét képező 2665-ös bevallás M-lapok adatai. Ugyanis a július hónapot magában foglaló időszakról elkészített áfabevallásokban a korábbiakhoz képest a számlabefogadóknak adatot kellett volna szolgáltatniuk a számlában feltüntetett adóalap, áthárított adó összege mellett a ténylegesen levonásba helyezett adó összegéről adómérték és az arányosítással levonásba helyezett adó összeg szerinti bontásban.

A Pénzügyminisztérium 2026. június 25-én kiadott sajtóközleménye szerint mégsem kerül bevezetésre a számlabefogadói oldalt érintő, korábban megszavazott M-lapos adatszolgáltatási szigorítások.

Vagyis a jelenleg is alkalmazott technikai paraméterekkel kell a július hónapról elkészített áfabevallást is beadniuk az érintetteknek. Így marad az a lehetőség az adóalanyok számára, hogy csak a levont adót tartalmazó számlák összevont összegét jelenítik meg az adatszolgáltatásban és az áfakulcsonként a ténylegesen levont adó összegéről, arányosan levont áfa összegéről nem szolgáltatnak adatot.

Ez a döntés nemcsak a napi könyvelési rutin stabilitását garantálja a hazai gazdasági szereplők számára, hanem rávilágít a kormányzat azon stratégiai szándékára is, amely a részleges szigorítások helyett az átfogó, digitális alapú adóügyi reformokat helyezi előtérbe.

Mivel többlet adatszolgáltatást előíró jogszabály hatálybalépési dátuma már rögzítve volt, a jogalkotási határidők merevsége miatt magát a hatálybalépést közvetlenül már nem lehetett megakadályozni. Ez azt jelenti, hogy 2026. július 1-jén a szigorúbb passzusok formálisan a magyar jogrend részévé válnak. Annak érdekében, hogy a vállalkozásoknak mégse kelljen ezen új szabályok szerint eljárniuk, a kormány olyan új törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, amely semlegesíti a szigorítást. A tárca kifejezett célja, hogy a szigorúbb szabályokat a gyakorlatban ténylegesen egyetlen bevallási időszakra se kelljen alkalmaznia a gazdaság szereplőinek.

Szakmai szempontból a kormányzati visszalépés mögött egy sokkal horderejűbb, hosszú távú stratégiai megfontolás húzódik meg, amely a vállalkozások digitalizációját helyezi a fókuszba.

Ha a szigorítás életbe lépett volna, a hazai kis- és középvállalkozásoknak is rohamtempóban kellett volna átállítaniuk az ügyviteli és számlázó szoftvereiket, ami komoly fejlesztési költségekkel és megnövekedett hibalehetőséggel járt volna.

A jövőre nézve a Pénzügyminisztérium közleménye arra utal, hogy az adminisztráció csökkentése nem a kontroll feladását jelenti, hanem az e-áfa rendszer és a gépek közötti (M2M) kommunikáció teljes körű kiterjesztését. A cél egy olyan transzparens, egycsatornás adatáramlás kialakítása, ahol az adóhatóság a rendelkezésre álló adatokból maga készíti el a bevallástervezeteket, minimalizálva az adóalanyok utólagos jelentéstételi kötelezettségeit. Ez a szemléletmód strukturálisan alakítja majd át a magyar adóigazgatást, közelebb hozva azt a teljesen automatizált, digitális állam képéhez, miközben a jelenlegi átmeneti időszakban a megszokott mederben tartja a vállalkozások adminisztratív kötelezettségeit.

Kérdése merült fel a témával kapcsolatban, de még nem SALDO tag? Válassza átalánydíjas tanácsadásunkat és élvezze a tagsággal járó előnyöket és a SALDO szakértői támogatását! Bővebb információkért kattintson IDE!