A lakás vásárlásához, építéséhez kapcsolódó különböző kedvező adókötelezettség alá tartozó munkáltatói juttatások iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény értelmében, a munkavállaló lakás megszerzéséhez, építéséhez a munkáltatónak lehetőséget biztosít adómentes vissza nem térítendő támogatás, és kamatmentes kölcsön nyújtására.
1. Vissza nem térítendő támogatás
A munkáltató által munkavállaló részére nyújtott lakáscélú vissza nem térítendő támogatás az alábbi feltételek szerint adómentes, az ja szerint:
• a munkáltató a támogatást hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtja, (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is), és
• a támogatás nem haladja meg a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékát, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összeget, és
• a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt [12/2001.(I. 31.) Korm. rendelet].
Lakáscélú felhasználásnak minősül:
a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),
b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése,
d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés.
Abban az esetben tehát, ha a munkáltató az előzőekben foglalt feltételekkel ad támogatást a munkavállaló részére, akkor az után sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak nem keletkezik közteher fizetési kötelezettsége.
Az adómentes támogatást akkor is nyújthatja a munkáltató, ha részmunkaidőben történik a foglalkoztatás, viszont nem tekinthető adómentesnek a támogatás, ha a foglalkoztatás nem munkaviszonyban történik (például: személyes közreműködés).
2. Kamatmentes kölcsön
A munkáltató által munkavállaló részére történő lakás célú kamatmentes kölcsön kamatkedvezményből származó jövedelem címen – a támogatáshoz hasonlóan – nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget egyik félnél sem (Szja törvény 72. § (4) bekezdés f) pont). A kamatmentes kölcsön után akkor nem kell adót fizetni, ha
• a munkáltató a kölcsönt hitelintézet útján folyósítja, és
• lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, és
• a lakás nem haladja meg a lakás célú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét.
Mindkét munkáltatói támogatáshoz nélkülözhetetlen tehát, hogy azt hitelintézeten keresztül nyújtsák, és a lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigényt. Lényeges különbség azonban, hogy az adómentes támogatás összege nem haladhatja meg az 5 millió forintot, míg a kölcsön összege elérheti akár a lakás megszerzésének teljes értékét is.
Ha a lakás vásárlása korábbi években már megtörtént, akkor a támogatás csak abban az esetben lehet adómentes, ha az, a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összege. Amennyiben tehát a munkáltató adómentesen támogatni kívánja a munkavállaló korábbi években történt lakásszerzését, azt két lépésben teheti meg.
1. A munkáltató kamatmentes lakáscélú kölcsönt nyújt a munkavállaló részére hitelintézeten keresztül.
2. Majd a lakáscélú munkáltatói kölcsönt elengedi.
A munkáltatói lakáscélú kölcsön összege a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú munkáltatói támogatás címen folyósított összegekkel (több munkáltató esetén is) természetesen nem haladhatja meg az 5 millió forintot és a vételár vagy építési költség 30 százalékát.
Amennyiben a munkáltató – az előzőekben leírt feltételekkel - a munkavállaló által a korábbi években felvett lakáscélú bankhitelének törlesztésére nyújt kölcsönt, és azt részben vagy egészben elengedi, akkor sem a munkavállalónak, sem a munkáltatónak nem keletkezik közteher fizetési kötelezettsége. Ez a törvényi lehetőség alkalmas lehet a deviza alapú lakáscélú bakhitelt kiváltó munkáltatói kölcsön elengedésére, amely adómentes munkáltatói lakáscélú támogatásnak minősül.
