Problémák és tévhitek a köteles részen felüli összeg megtérítése kapcsán

A 39/2010. (II.26.) Korm. rendelet alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkába járáshoz használt helyközi (vármegye) utazási bérlet vagy menetjegy, illetve átutazáshoz használt helyi utazási bérlet árának 86 százalékát a dolgozó részére. Lehetőség van arra is, hogy a munkáltató a munkába járáshoz használt utazási bérlet (menetjegy) teljes összegét a munkavállaló részére megtérítse.

Kérdésként merül fel, hogy ezen bérletek értékének áfatartalmát a munkáltató levonhatja-e, illetve milyen feltételek teljesülése esetén helyezheti levonásba?

Alapvetően a munkavállalók részére, munkába járás jogcímen juttatott helyközi, vármegyebérlet, illetve átutazás céljából biztosított helyi utazási bérlet értékének áfatartalma nem helyezhető levonásba.

Tehát nem helyezhető levonásba a bérlet értékének áfatartalma, ha a munkaáltató megvásárolja a dolgozói bérleteket és azt a munkavállaló részére átadja úgy, hogy a munkavállaló nem térít összeget a munkáltató részére.

A levonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele vállalkozás a nevére kiállított számla, így nem helyezhető levonásba a helyközi bérlethez kapcsolódó áfa abban az esetben, ha a munkáltató csak a helyközi utazási bérletszelvénnyel rendelkezik (a nevére kiállított számlával viszont nem) vagy a bérletről kiállított számla a munkavállaló nevére szól.

Amennyiben a vállalkozás szerzi be a bérleteket vagy a dolgozó veszi meg azt, és a vállalkozás nevére kéri a számlát kiállítani, akkor a bérlet értékének áfatartalma abban az esetben helyezhető levonásba, ha a bérlet értékének 86%-án felüli részét a munkavállaló megtéríti.

Ha a köteles részen felüli részt a munkavállaló megtéríti, úgy a vállalkozás ellenérték fejében személyszállítási szolgáltatást nyújt a munkavállaló részére havi rendszerességgel, mely áfaköteles.

Az Áfa tv. 67. §-a az adóalap szokásos piaci értékre való korrekcióját írja elő abban az esetben, ha a nem független felek közötti ellenérték aránytalanul alacsony a piaci árhoz képest és a szolgáltatás igénybe vevőjét adólevonási jog nem illeti meg. Mivel a munkavállaló áfajogilag nem független félnek tekintendő és adólevonásra sem jogosult, így elvileg a bérlet teljes árára fel kellene korrigálni az adóalapot és a teljes bérlet ellenértéke után kellene áfát fizetnie a munkáltatónak.

Az Áfa tv. kivételi szabályként arról is rendelkezik, hogy ha a térítést kötelező jelleggel jogszabály írja elő, akkor az adóalap korrekciót nem kell elvégezni. Mivel a bérlet térítését jogszabály írja elő, így segédszabályt alkalmazva a bérlettérítés adóalapjának - a piaci ár helyett - a dolgozó által fizetett ellenérték tekintendő.

Gyakran a munkáltató megállapodás alapján a munkavállaló nettó béréből vonja le a munkavállaló által fizetendő összeget. Amennyiben a vállalkozás havonta vonta le a munkavállalóktól a szállítási szolgáltatás ellenértékét, úgy a munkáltatónak havi bontásban, munkavállalónként külön-külön kell számlát kiállítania. Az Áfa tv. rendelkezéseivel nem egyeztethető össze az a gyakorlat, miszerint az összes munkavállalói bérlet térítéséről egyetlen összevont számlát állít ki a munkáltató úgy, hogy a vevő rovatban például a „dolgozói térítés” megnevezés szerepel.

A számlán szereplő személyszállítási szolgáltatás áfajogi teljesítési időpontját az Áfa tv. 58. §-a alapján kell meghatározni. A számlán fel kell tüntetni többek között a személyszállítási szolgáltatás vonatkozó időszakát (bérlet időszaka) is. Fizetési határidőnek a munkabérből való levonás esetén például a levonás időpontját szerepeltethetik. E két időpont fényében kell meghatározni a szolgáltatás áfajogi teljesítési időpontját az Áfa tv. 58. §-a szerint.

Az áfafizetési kötelezettség a szolgáltatás áfajogi teljesítési időpontjában keletkezik, és ezen időpontot magában foglaló áfabevallásban kell szerepeltetni.

Amennyiben szakmai kérdése van, keressen minket bizalommal, készséggel állunk rendelkezésére! Hívja kollégáinkat vagy kérjen ajánlatot!