A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 25. § (2) bekezdés bb) pontja szerint az olyan esetekben, amikor a munkavállaló nem vesz igénybe tömegközlekedést a munkába járáshoz, a munkáltató a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért távolság alapján – oda-vissza számolva – kilométerenként legfeljebb 9 forint költségtérítést fizethet. Ezt az összeget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, feltéve, hogy az adott utazásra jogosító bérlet, jegy alapján térítésben, illetőleg ilyen juttatásban egyidejűleg nem részesíti. A fenti kormányrendelet szerint ugyanakkor a munkáltatónak kötelező a 9 Ft/km költségtérítést megfizetnie, ha a munkába járás tömegközlekedéssel nem oldható meg.
A csoportos személyszállítás (Szja tv. 3. § 63. pont) pedig adómentes természetbeni juttatásnak minősül (Szja tv. 1. sz. melléklet 8.11. pont).
A rendelet szerint a munkáltató akkor köteles megtéríteni a Budapestről bejáró dolgozónak a kilométerenkénti 9 Ft költségtérítést, ha a lakóhelye és munkahelye között tömegközlekedési eszköz nem közlekedik, ha a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt csak hosszú várakozással tudna igénybe venni, illetve a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni. A személyi jövedelemadó törvény szabálya szerint azonban akkor is megtérítheti a munkáltató a 9 Ft/km költséget, ha a kormányrendeletben előírt feltételek nem állnak fenn, és a munkavállaló más módon (pl. személygépkocsival, vagy akár kerékpárral) oldja meg a munkába járást.
Amennyiben céges busszal szállítja a munkáltató a dolgozóit a munkavégzés helyére, akkor munkába járás címén részükre nem keletkezik költség. Aki nem tudja igénybe venni valamilyen okból a céges buszt, annak a munkáltató köteles megtéríteni a kormányrendelet értelmében és szerint a munkába járás költségét.
2009. októberi állapot szerint.
Ne maradjon le a változásokról!
Íratkozzon fel hírlevelünkre!