A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény szabályai szerint alapvetően kétféle reklámadó kötelezettség létezik. Az egyik a reklám közzétevőjét terhelő adó, a másik a reklámszolgáltatás megrendelőjét terhelő adó. A reklám közzétevőjét terhelő adó esetében az adó alapja a reklám közzétételre irányuló szerződésekből származó korrigált nettó árbevételnek és a saját célú reklám közzétételéhez kapcsolódóan közvetlenül felmerült költségeknek az együttes összege. Adót fizetni 2016-tól csak a 100 millió forintot meghaladó adóalaprész után kell. Sok esetben gondot okoz annak eldöntése, hogy a saját célú reklám kapcsán közvetlenül felmerülő költségeket melyik időszakban kell a reklámadó alapjában figyelembe venni. Egyik jellemző eset, amikor a vállalkozás nagy mennyiségű reklámtárgyat (pl.: reklámfeliratos bögréket szerez be, azokat raktárra veszi, de annak csak egy részét osztja ki adott évb...