A számviteli törvény változásai a 2026-os üzleti évre vonatkozóan
Cikk, Hír

A számviteli törvény változásai a 2026-os üzleti évre vonatkozóan

2026-01-26
Alábbiakban összefoglaljuk a számvitelről szóló 2000. évi C törvény (továbbiakban: Sztv.) 2026. évet érintő változásait.

 

1. A vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LIV. törvény számviteli törvényt érintő módosításai:

1.1. 2025. szeptember 1-jétől módosult a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény. A módosítás az alapítványi vagyonrendelés sajátos formáját tartós vagyonkezelés elnevezéssel illeti. A módosítás megteremti e vagyonkezelési forma bizalmi vagyonkezeléstől független szabályozását, kimondva, hogy e jogviszony az alapítványi szabályozással összhangban vagyonrendeléssel (csatlakozással), így akár egyoldalú jognyilatkozattal is, határozott vagy határozatlan időre hozható létre és csak olyan tartós vagyonkezelést eredményezhet, amely az alapítvány alapító okiratában foglalt céloknak, kereteknek és feltételeknek megfelel. Ezáltal ez a vagyonkezelés értelemszerűen alkalmas az alapítványi célok megvalósítására is. A törvénymódosítás hatálybalépése előtt vagyonkezelő alapítvány keretein belül kezelt vagyonra a továbbiakban e törvény rendelkezései az irányadók, és a létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokat az e törvény szerinti tartós vagyonkezelésnek kell tekinteni. E módosítással összhangban 2025. szeptember 1-jétől egy új 7/C. §-al egészült ki a számviteli törvény, amely  a tartós vagyonkezelési jogviszony alapján vagyonkezelésbe vett vagyon beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét szabályozza. Az új előírás alapján, a tartós vagyonkezelési jogviszony alapján vagyonkezelésbe vett vagyon számviteli elszámolását, illetve a beszámolóját a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni.

1.2. A globális minimumadó fizetési kötelezettséggel rendelkező vállalkozások számára a Sztv. 44. § új (9) bekezdésével egészült ki, mely szerint a kiegészítő adófizetési kötelezettség várható összegét passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni. Az előírást már a 2025-ös üzleti évre is alkalmazhatják az érintett társaságok. A jogszabály e ponttal történő kiegészítése indokolt volt, hiszen a végleges kötelezettség összege csak a beszámoló közzétételét követően állapítható meg pontosan. A vonatkozó bevallás határideje a 2025-ös év tekintetében egy naptári éves adózónál főszabály szerint 2027. március 31. Ezzel összhangban a Sztv. 87 § (2) bekezdésében kapcsolódó fogalmi pontosítás történt, 2026 január 1-jétől adófizetési kötelezettségnek a bevallott, kivetett, várható adó minősül.

1.3. Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség alól értékhatár alapján történő mentesítés nem alkalmazható a Sztv. 117. § (4) bekezdése szerint, ha az anyavállalat közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, vagy ha az anyavállalat leányvállalata vagy közös vezetésű vállalkozása közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó. Közérdeklődésre számot tartó a gazdálkodó, ha részvényeit EGT-állam tőzsdéjén jegyzik, vagy jogszabály annak minősíti. Az előírást először a 2026-os üzleti évre kell alkalmazni.

1.4. A vállalkozások számára kedvező irányba módosult az anyavállalatok könyvvizsgálati kötelezettségét előíró jogszabályhely. A korábbi előírások alapján az anyavállalat minden esetben kötelezett volt beszámolóját könyvvizsgálattal alátámasztani. A 2026. január elsejétől a Sztv.  155. § (5) bekezdés c) pont alapján az összevont (konszolidált) éves beszámolót nem készítő anyavállalat jogosult a nagyságrendi mentesítés szabályait alkalmazni. Mentesül ennek alapján a könyvvizsgálati kötelezettség alól az az anyavállalat, amennyiben az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozás éves nettó árbevétele nem haladta meg a 600 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Az új előírás a 2026-os évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell először alkalmazni. Az érintett vállalkozásoknak a könyvvizsgálati kötelezettségükben beálló változást a számviteli politikában is fel kell tüntetni. A vállalkozásoknak továbbra is lehetőségük marad saját döntés alapján könyvvizsgálattal alátámasztani beszámolójukat, abban az esetben is, ha a törvény által nevesített értékhatárokat nem haladják meg. A törvénymódosítás az anyavállalatok éves beszámolókészítési kötelezettségét nem érinti, így a gyakorlatban - például a passzív holding anyavállalatnál - előfordulhat, hogy árbevétel hiányában az éves beszámolóját nem szükséges könyvvizsgálattal alátámasztani.

1.5. Az Sztv. 175 § (2) bekezdés j) pontja, valamint a 177 § (98)-(102) bekezdései szerint a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó szabályok először a 2027-ben kezdődő üzleti évre alkalmazandóak az eredetileg meghatározott 2025-ben kezdődő üzleti év helyett. Így két évvel később, előszőr a 2028-as üzleti évre vonatkozóan jelentkezik a jelentéstételi kötelezettség azon kis méretű és nem összetett intézményeknél, zárt biztosítóknál és zárt viszontbiztosítóknál, melyek a törvényben meghatározott árbevétel-, mérlegfőösszeg-, és létszámkorlátoknak megfelelnek, valamint minden olyan mikrogazdálkodónak nem minősülő vállalkozó esetében, amelynek értékpapírjait valamely EGT- állam szabályozott piacán jegyzik.

2. A vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvény számviteli törvényt érintő módosításai

Emelkedtek a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választására vonatkozó értékhatárok. Az Sztv. 9 § (6) bekezdése alapján 2026-tól mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet saját választás alapján a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg a 180 millió forintot (korábban 150 millió forint),

b) az éves nettó árbevétel a 360 millió forintot (korábban 300 millió forint),

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

Példa

A megemelt határértékek figyelembevételével az alábbi táblázatban bemutatott mutatóértékekkel rendelkező vállalkozás jogosult a 2026-os üzleti évre vonatkozóan a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére.

Üzleti év

2024

2025

Mérlegfőösszeg

160 millió forint

190 millió forint

Értékesítés nettó árbevétele

320 millió forint

350 millió forint

Átlagos foglalkoztatotti létszám

9 fő

9 fő

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII.20) kormányrendelet 3. § (3) bekezdése alapján mentesül a számviteli politika készítési kötelezettség alól. 

3. A vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel módosított Számviteli törvény

3.1. A Társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI törvény 18. §-a alapján, amennyiben a kapcsolt felek között alkalmazott árak eltérnek a szokásos piaci ártól, úgy  az adóalap úgy kell módosítani, mintha az ügylet a szokásos piaci áron jött volna létre.  Az érintett vállalkozásoknak lehetőségük van az adóalapkorrekció alkalmazása helyett az egymás közötti utólagos elszámolásra a mérlegkészítés időpontjáig, tehát a szokásos piaci árra korrigálják az:

  • eszköz bekerülési értékét (Sztv. 47. § (10) bekezdése),
  • értékesítés nettó árbevételét (Sztv. 73. § (4) bekezdése),
  • igénybe vett szolgáltatások értékét (Sztv. 78. § (8) bekezdése),
  • egyéb szolgáltatás értékét (Sztv. 78. § (8) bekezdése),
  • eladott (közvetített) szolgáltatások értékét (Sztv. 78. § (8) bekezdése).

 Az új előírásokat a 2026-os évre vonatkozóan kötelező alkalmazni, adózói döntés alapján a szabályok már a 2025-ös üzleti évre is alkalmazhatóak. Fontos azonban, hogy a számviteli korrekcióhoz a kapcsolt vállalkozásoknak írásbeli megállapodásra van szükség, melyben rögzíteni szükséges az ügylet szokásos piaci árát. Ebben az esetben nem kell alkalmazni a Tao tv. 18. § szerinti korrekciót, de a szokásos piaci ár megállapítását dokumentálni szükséges.

3.2. Módosult az Sztv. 60 § (5) bekezdése, mely a hitelintézet, a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által nem jegyzett valuták esetében alkalmazandó árfolyam szabályokat tartalmazza. A törvény szövegéből törlésre került az alábbi szövegrész: „….ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján…”. A módosítás a kihirdetést (2025.11.19.) követő napon lép hatályba.

 

Vegyen részt februári számviteli konferenciánkon, ahol átfogó és gyakorlatorientált képet kap a legfrissebb számviteli módosításokról! Ön regisztrált már? SALDO tagként regisztrálok >>>

Hajagos Anita
Hajagos Anita Gazdasági tanácsadó

Ne maradjon le a változásokról!
Íratkozzon fel hírlevelünkre!