A rendelet az éves elszámolású, beszámolóhoz kötött adókkal kapcsolatos adókötelezettség teljesítési határidejét, valamint a számviteli beszámoló közzétételi határidejét 2020. május 31-ről 2020. szeptember 30-ra módosítja.

1             Adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos könnyítések

A határidő módosítást a 140/2020. (IV.21.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló jogszabályt, ami a 82. számú Magyar Közlönyben jelent meg.

Az érintett adónemek:

• Társasági adó,
• Kisvállalati adó (KIVA),
• Energiaellátók jövedelemadója,
• Helyi iparűzési adó,
• Innovációs járulék.

Ezen adónemekről a 2019. adóévi bevallásokat 2020. szeptember 30-ig kell benyújtani és a még rendezendő adó összegét ezen határnapig kell megfizetni, illetve ezen határnaptól válik visszaigényelhetővé.
Mivel a KIVA kivételével ezen adónemekre fizetendő adóelőleg  2020. júliustól esedékes összegeinek megállapítása és bevallása is az éves adóbevallásban történik, azon adóalanyoknak, amelyek bevallásukat 2020. június 30. és szeptember 30. között  nyújtják be, de júliusra és az azt követő időszakra adóelőleg fizetési kötelezettségük van, előlegként az éves bevallás benyújtásáig, az utoljára bevallott és fizetett adóelőleg összegével azonos összegű előleget kötelesek az eredeti fizetési határidőnek megfelelően befizetni.
Ezen adóelőleg fizetési szabály vonatkozik a KIVA-ra is. Azaz mindaddig nem kell KIVA előleg bevallást benyújtani, amíg a 2019. évi bevallás benyújtásra nem kerül. KIVA előlegként a 2020. április 22-a előtt benyújtott, utolsó előlegbevallásban szereplő összeget kell az éves bevallás benyújtásáig megfizetni.
Helyi iparűzési adó esetében a 2020. szeptember 15-ig esedékes adóelőlegként, amennyiben ezen időpontig nem kerül benyújtásra a 2019. évi adóbevallás, a március 15-ig esedékes előleg összegével azonos összeget köteles előleg címen megfizetni.
Társasági adó tekintetében, azon csoportos társasági adóalany esetében, amely adóelőleg bevallással még egyáltalán nem rendelkezik, fizetendő előlegként az adóhatósági határozattal előírt, legutolsó összeget köteles megfizetni a bevallással és határozattal nem érintett előlegfizetési időszakokra.
Valamennyi, érintett adónem előlegére vonatkozik az a szabály, hogy amennyiben a fentiek szerint fizetendő adóelőlegek összege az adózó számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóévi adóját meghaladná, az előleg esedékességéig annak mérséklését kérheti az Adóhatóságtól.
A fentiek szerinti szabályokat kell alkalmazni azon eltérő üzleti éves adóalanyok esetében is, amelyeknek az éves adóbevallási határidejük 2020. április 22. és szeptember 30. közé esne.

Beszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos könnyítés

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek szerinti beszámolók készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási határideje 2020. május 31-ről 2020. szeptember 30-ra módosul.
Nem vonatkozik ez a könnyítés a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóira.
Eltérő üzleti éves gazdálkodók esetében, a határidő szintén szeptember 30., abban az esetben, ha az általános szabályok szerint beszámolójuk készítési, közzétételi határideje 2020. április 22. és szeptember 30. közé esne.

2             A veszélyhelyzeti korlátozások megszűnése előtti lehetőségek a beszámoló elfogadására

Abban az esetben, ha a kijárási, gyülekezési korlátozások miatt a gazdálkodó nem tudja összehívni a taggyűlést, közgyűlést, de a számviteli beszámolójának jóváhagyása ezen veszélyhelyzeti rendelkezések feloldása előtt szükségessé válik, a Ptk. idevonatkozó rendelkezéseit módosító, 102/2020. (IV.10.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről jogszabály előírásait kell alkalmazni.

A 102/2020. (IV.10.) Korm. rendelet számviteli beszámoló elfogadását érintő, legfontosabb rendelkezései

A mennyiben a kijárási korlátozások miatt nincs lehetőség arra, hogy a beszámoló jóváhagyásáról és az osztalékról való döntés meghozataláról szóló döntéshozó szervi ülés a tagok személyes jelenlétével kerüljön megtartásra, azaz elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvétellel is megtartható.
A Kormányrendelet értelmében az öt fő taglétszám alatti jogiszemélyek és jogi személy nélküli egyéb szervezetek függetlenül attól, hogy az alapító okiratuk rendelkezik-e erről, a beszámolót elfogadó taggyűlést elektronikus hírközlő eszköz útján is megtarthatják vagy ülés tartása nélkül, írásban leadott szavazatok alapján is dönthetnek a beszámoló elfogadásáról és határozhatnak az osztalékról.
Az öt főt meghaladó taglétszámmal rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet esetében a beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról (osztalékról) a jogi személy ügyvezetése határozhat, ha az elektronikus úton tartott közgyűlés, taggyűlés nem kivitelezhető vagy nem lehetséges az ülés nélküli döntéshozatal.
Állami többségi befolyás alatt álló gazdasági társaság ügyvezetője csak akkor jogosult a beszámoló elfogadásáról szóló döntés meghozatalára, ha az állami tulajdonostól erre felhatalmazást kap.
Az egyéb jogi személy ügyvezetése akkor hozhat döntést a beszámoló elfogadásáról, ha a szavazatok 25%-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51%-át elérő mértékben a határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak, ha a jogi személynek a Ptk.  szerinti többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tagja van, akkor e tag az előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben nem tiltakozik.
A könyvvizsgálat akkor is lefolytatható, ha a beszámoló elfogadásáról az ügyvezetés határoz.
Ha a jogi személynél felügyelőbizottság működik, a jogi személy ügyvezetése a beszámolóról a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.
A beszámolót a fenti esetben az ügyvezetés hozta elfogadó határozattal kell közzétenni.
Ügyvezetési döntés esetén a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra össze kell hívni egy rendkívüli döntéshozó szervi ülést, ahol napirendre kell tűzni a beszámoló elfogadását. Ezen ülésen a döntéshozó szerv módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti az ügyvezetés döntését, de e miatt nem kell a beszámolót újra közzétenni.
A jogi személy ügyvezetése köteles – a rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével – megtenni mindent annak érdekében, hogy a beszámoló elfogadó döntésekről a tagok tájékoztatást kapjanak.
Amennyiben a veszélyhelyzet ideje alatt a választott vezető tisztségviselő testületi tag, könyvvizsgáló megbízása megszűnik és az alapítói okirat módosítására határozattal nincs lehetőség, a megbízás a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig fennáll. Az állandó könyvvizsgáló megbízásának lejárta esetén új könyvvizsgáló megbízására az ügyvezetés jogosult amennyiben a tagok helyett az ügyvezetés jogosult eljárni, dönteni.

Társasházak beszámolójának elfogadási szabályai

A veszélyhelyzet ideje alatt a társasháznak nem kell közgyűlést tartania. A beszámoló és költségvetési terv elfogadása érdekében a közgyűlést a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megtartani, a beszámolót ezt követően kell nyilvánosságra hozni.