Mikre figyeljünk az SZJA bevallás kitöltése során?
Tapasztalataink alapján sokan a továbbiakban sem az adóhatóság által elkészített bevallási tervezetet veszik igénybe éves adóbevallásuk során, hanem szeretik maguk intézni adóügyeiket. Az egyik leggyakrabban felmerülő problémát az osztalékből származó jövedelem szochojának helyes bevallása jelenti.
Egy 2019-ben újonnan bevezetett szabály szerint – többek között – az osztalék esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)-(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (2020. évben 3.864.000 forintot).
Nézzük, mikre kell figyelni az egyes sorok kitöltésekor.
286. sor: A Szocho tv. 1. § (1)-(3) bekezdés szerinti összevont adóalapba tartozó adóalap számításnál figyelembe vett jövedelmek és más jövedelmek összege
Ebben a sorban a magánszemély azon jövedelmeit kell feltüntetni, melyek figyelembe vehetőek lesznek a Szocho tv. által felállított felső határ (minimálbér 24-szerese, 2020. évben 3.864.000 forint) számítása során. Sokan leszűkítik ezen kört a munkabérükre, azonban, ha jobban megnézzük, az jóval szélesebb kategóriák figyelembevételét is engedélyezi.
A szabály értelmében beszámítható:
- az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem, tehát az önálló tevékenységből származó jövedelem, nem önálló tevékenységből származó jövedelem, egyéb jövedelem
- az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj
- önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában az új Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelem összege, amely a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján, vagy a Tbj. 30. §-a alapján járulékalapot képez.
Utóbbi pont esetében fontos figyelemmel lenni a Tb törvény év közbeni változására, így a 2020-as év első felében a beszámítható összeg a régi Tb törvény 4. § k) pont 2. alpontja szerinti járulékalap lesz csupán.
287. sor: A Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)-d) pontjai szerinti külön adózó jövedelmek összege
Sok magyarázatot nem igényel a sor kitöltése; a magánszemély olyan különadózó jövedelmeit kell ebben a sorban összesítve feltüntetni, melyek után a magánszemély kötelezett a szocho megfizetésére, nevezetesen:
a) a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy (külföldi előadóművész) e tevékenységből származó jövedelme.
288. sor: Magánszemélyt a 287. sor szerinti jövedelme után – az adófizetési felső határig – ténylegesen terhelő szociális hozzájárulási adó alapja (f) és adója (g)
Tekintettel a Szocho tv.-ben meghatározott felső határra, előfordulhat, hogy az előző sorban feltüntetett összegnek nem egésze visel majd adókötelezettséget. Ebben a sorban kizárólag a tényleges szocho kötelezettség alá eső összeget kell feltüntetni a 287. sor összegéből. Tehát: 3.864.000 forint – 286. sor összege.
Az évek óta tapasztalható év közben történő adókulcs változás miatt fontos megemlíteni, hogy mivel éves bevallási kötelezettséggel érintett jövedelemről van szó, így az év bármelyik részében is fizették ki az osztalékot, az a bevalláskor már csak 15,5 százalék szocho terhet visel majd.
289. sor: Kifizető által a magánszemély Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)-d) pontjai szerinti jövedelme után levont szociális hozzájárulási adó alapja (f) és adója (g)
Ebben a sorban a kifizetőtől származó külön adózó jövedelmeket és az azokból a kifizető által ténylegesen levont szochot kell feltüntetni. Utóbbi összeg egy év első felében keletkezett osztalék esetében az adóalap 17,5 százaléka is lehet.
