Reklámszolgáltató nyilatkozattételi kötelezettsége és a szolgáltatás Áfájának levonhatósága

Mikor válhat a reklám megrendelője reklámadó fizetésére kötelezetté?

A reklámadóról szóló 2014. évi XXXIV. törvénnyel módosított 2014. évi XXII. törvény (továbbiakban: Ratv.) 2014. augusztus 15-én lép hatályba.

A törvény fontos előírása, hogy amennyiben a reklám megrendelője reklámszolgáltatótól rendeli meg a reklámot, akkor nagyon lényeges, hogy a reklám közzétevője a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) nyilatkozzon arról, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy arról a tényről, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. Amennyiben a reklám közzétevője ezen nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a reklám megrendelője havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni.

Nyilatkozat hiányában az adóalap a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2.500.000 forintot meghaladó része, az adó kulcsa az adóalap 20 %-a. Továbbá ez esetben a reklám közzétételével kapcsolatban elszámolt költség sem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak (ezen utóbbi előírás a 2.500.000 forintot meg nem haladó ellenértékre is vonatkozik).

Tekintettel arra, hogy a törvény 2014. augusztus 15-én lép hatályba, az e naptól kézhezvett számlák esetében kell a nyilatkozatot alkalmazni.

Ugyanakkor, ha a reklám közzétevő is adóalany marad, de elfelejt nyilatkozni, vagy más okból nem tesz nyilatkozatot, a saját adóalapját nem csökkentheti. Ő, mint reklám közzétevő az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó része után 1 %-tól 40 %-ig sávos adót fizet.

Tájékoztatásunkkal arra szerettük volna felhívni Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy egy adminisztrációs tévedés könnyen vezethet ahhoz, hogy mind a reklám közzétevője, mind a reklám megrendelője adót fizet adót.

Fontos tehát hangsúlyozni, hogy 2014. augusztus 15-ét követően a számlán fel kell tüntetni, hogy a reklámadó fizetésére a számla kibocsátója a kötelezett. Ellenkező esetben a megrendelő adófizetésre kötelezetté válhat. 

Levonható-e a reklámszolgáltatás Áfa-tartalma, melynek nyújtója nem adott - reklámadó tv. szerinti - nyilatkozatot?

Az Ratv. 2. § (2) bekezdése szerint tehát, adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, ha reklám közzétevője nem ad a Ratv. 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot.

Az Ratv. hatálybalépésével egyidejűleg módosították a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) előírásait is.

A Tao. tv. 3. sz. melléklet A) része kiegészült a 16. ponttal, mely szerint nem minősül a vállalkozás tevékenysége érdekében felmerült költségnek/ráfordításnak az olyan reklám értéke, melynek nyújtója nem adott az Ratv 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot, így ennek összegével növelni kell az adózás előtti eredményt az adóalap megállapításakor.

Fentiek miatt sokakban merült fel kérdésként, hogy a Tao tv. szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség/ráfordítás esetében az Áfa-tartalom levonásba helyezhető-e?

Tekintettel arra, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. rendelkezéseit az Ratv. nem érinti, a reklámadó-kötelezettségről szóló nyilatkozat megléte, vagy hiánya az áfa-kötelezettséget nem befolyásolja. A kérdéses számla adótartalma az Áfa tv. szabályai szerint helyezhető levonásba olyan mértékben, amilyen mértékben adóköteles tevékenységet szolgál.

Az Ratv. a kisvállalati adó hatálya alá tartozókra sem tartalmaz speciális előírást, tehát ezen KIVA adóalanyoknak nem kell megnövelniük a kisvállalati adó alapját a nyilatkozat nélküli reklám közzétételi számlák összegével.