Milyen bejelentési kötelezettségeket kell teljesíteni és mennyi adót kell fizetni egy lakás szálláshelyként történő hasznosítása esetén?
A turisztikai célú ingatlan bérbeadás kapcsán mindenekelőtt azt kell kiemelni, hogy az ilyen célú hasznosítás nem tartozik az ingatlan bérbeadás fogalma alá, hanem szálláshely-szolgáltatásnak minősül, melyre az ingatlan bérbeadáshoz képest eltérő előírások érvényesülnek, mind a tevékenység folytatásának feltételeit, mind az adózást illetően.
A korábban engedély köteles tevékenység 2016. január 1-jétől bejelentés kötelesnek minősül, mely azonban a gyakorlatban nem jelent érdemi változást. Mielőtt ilyen tevékenység folytatásába kezdenénk, első lépésként be kell jelentenünk a tevékenység folytatását a szálláshely fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat (Budapesten kerületi önkormányzat) jegyzőjénél. A jegyző a szálláshelyet nyilvántartásba veszi, és értesíti a különféle hatóságokat, így például az ÁNTSZ-t, aki ellenőrzi a szálláshely alapvető higiéniai és egyéb követelményeknek való megfelelését (pl. jogszabályban előírt törölköző, ágynemű biztosítása, vizesblokkok minimális felszereléseinek megléte, kávékonyha biztosítása, ágyak, szobák száma a lakás területének függvényében).
Az önkormányzati nyilvántartásba vételt követően az adóhatóságok felé is be kell jelentkezni. A NAV-tól adószámot és – amennyiben európai uniós adóalanytól kívánunk szolgáltatást igénybe venni, így internetes szállásközvetítő oldalakon hirdetni a szállásunkat – közösségi adószámot kell kérni, illetve nyilatkozni kell a bejelentkezéssel egyidejűleg arról, hogyan szeretnénk eljárni az általános forgalmi adó, illetve személyi jövedelemadó kötelezettségek teljesítése kapcsán (kívánunk-e áfa alanyi adómentességet, illetve – feltéve, hogy a feltételeknek megfelelünk – fizető-vendéglátók tételes átalányadózását választani). Szintén be kell jelentkezni a helyi önkormányzati adóhatóságnál az idegenforgalmi adó és – ha az érintett helyi önkormányzat megállapít ilyet az ingatlan üzleti célú hasznosítása vagy annak nem állandó lakosként való használata esetére – építményadó fizetési kötelezettség teljesítése érdekében.
Tekintettel arra, hogy a szálláshely-szolgáltatási tevékenység pénztárgépköteles tevékenységnek minősül, ilyen tevékenységet folytató magánszemélyként kötelesek vagyunk pénztárgépet beszerezni vagy a NAV-nál az erre a célra szolgáló nyomtatványon bejelenteni, hogy pénztárgép használata helyett minden esetben számlát állítunk ki. Utóbbi választása esetén havonta kell adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóság felé a megelőző hónapban kiállított számlák adattartalmáról.
Amennyiben internetes szállásközvetítők útján hirdetjük a lakást, és azok jutalékot számítanak fel felénk, úgy részükre meg kell adni a közösségi adószámunkat, és az általuk kiállított jutalék számla alapján, mint közösségen belül igénybevett szolgáltatás után nekünk kell megfizetni a 27 %-os általános forgalmi adót. Ehhez kapcsolódóan havi áfa bevallást és úgynevezett összesítő bevallást is kell adnunk minden hónapban az adóhatóság részére.
A magánszemély által folytatott szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó jövedelem főszabályként önálló tevékenységből származó jövedelem, mely után 15 % személyi jövedelemadót és 27 % egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmet a bevételből a tételesen kimutatott, a tevékenységhez kapcsolódó és a törvény által elismert költségek vagy 10 % költséghányad figyelembe vételével kell megállapítani. Ha magánszemélyként a tevékenységet a tulajdonunkban vagy haszonélvezetünkben lévő egy – nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatjuk, választható a fizető-vendéglátó tevékenységet folytatók tételes átalányadója szerinti adózás is. Ez azt jelenti, hogy évente szobánként 32 ezer forint személyi jövedelemadót, továbbá ezen összeg 20 %-ának megfelelő egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Fizető-vendéglátó tevékenységről akkor beszélhetünk, ha ugyanazon magánszemélynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra biztosítunk szállást.
