Milyen adó és járulékfizetési szabályok vonatkoznak a felszolgálói díjra és hogyan kell szerepeltetni a bevallásban?

A szervízdíj (másnéven felszolgálási díj) a vendéglátás során nyújtott szolgáltatás ellenértékén felül a kiszolgálásért külön felszámított tétel. Jogszabályi háttere a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet. A jogszabály értelmében felszolgálási díj csak a vendéglátásban értelmezhető, ott is csak akkor, ha a kiszolgálás felszolgáló közreműködésével történik. Nem kötelező alkalmazni, bevezetéséről, illetve a felszámított díj mértékéről a vendéglátó üzlet saját hatáskörben dönt. A felszolgálási díj nem azonos a borravalóval. A borravalót a vendég saját döntése alapján, önkéntesen adja és nemcsak a vendéglátásban alkalmazható.
A felszámított felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül közreműködőknek (felszolgálóknak, konyhai dolgozóknak) kifizetni. A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodni.
A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával. 
Milyen adó és járulék terheli a felszolgálási díjat?
- A felszolgálási díj szolgáltatásnyújtás ellenértéke, így áfa fizetési kötelezettséget von maga után. (A felszolgálási díjat a fogyasztó részére adott számlán, nyugtán elkülönítetten kell feltüntetni.)
- A szervízdíj az Szja törvény 1. számú melléklet 4.21. pontja alapján adómentes.
- A jelenleg hatályos Tbj. 4. § k) pont 1. alpontja szerint a felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelem, ugyanakkor a Tbj. 24. § (1) bekezdés a) pontja alapján a munkavállalót nem terheli sem nyugdíjjárulék, sem egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék fizetési kötelezettség. A Tbj. 26. § (7) bekezdése alapján a felszolgálási díj után a foglalkoztató fizet 15% nyugdíjjárulékot a foglalkoztatott helyett.
A dolgozóknak kifizetendő összeget oly módon kell meghatározni, hogy a felszolgálási díj számlán szereplő bruttó összegéből először levonásba kell helyezni az áfa összegét, majd az így kapott áfa nélküli összeget 115%-nak véve, vissza kell számítani a 100%-os járulékalapot (ez kerül szétosztásra és kifizetésre a munkavállalóknak) és a 15%-os nyugdíjjárulékot.
Hogyan szerepeltetendő a szervízdíj a 2008-as bevallásban?
A szervízdíj adómentes, így a 2008M-04-es lapon nem jelenik meg.
A 2008M-09-as lapon az 558. soron tüntetendő fel a nyugdíjjárulék alapja, ami a dolgozóknak kifizetésre kerülő nettó összeggel egyezik meg. A szervízdíj után a munkaadó által fizetendő 15%-os nyugdíjjárulék az 559. soron jelenik meg.
Hogyan hat a járványhelyzet miatti járulékkedvezmény a felszolgálási díjra?
A 61/2020 (III.23.) Korm. rendelet a járványhelyzet által veszélyeztetett ágazatnak minősítette a vendéglátási tevékenységet főtevékenységként végző vállalkozásokat, így március, április, május, június hónapok tekintetében ők mentesülnek a munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek tekintetében a járulékfizetési kötelezettség alól. Ez a járulék mentesítés vonatkozik a felszolgálási díj után fizetendő 15%-os nyugdíjjárulékra is, ami azt eredményezi, hogy a 15%-os nyugdíjjárulék összegével megemelkedik a kifizetésre kerülő szerzvízdíj (a felszolgálási díj áfa nélküli teljes összege a dolgozók között kerül kiosztásra), így a munkáltató mentesül a 15%-os nyugdíjjárulék megfizetése alól.