Témakörök
Hírmondó a Pénzügyminisztérium Transzferár Kerekasztal rendezvényéről
Cikk, Hír

Hírmondó a Pénzügyminisztérium Transzferár Kerekasztal rendezvényéről

2022-06-22
Kapcsolt vállalkozások közötti szolgáltatások

A múlt héten sor került a Pénzügyminisztérium Transzferár Kerekasztal nevű negyedévente tartantó rendezvényére, amelyen a Saldo Zrt. transzferár szakértői is képviseltették magukat. A szakmai fórumon a Pénzügyminisztérium, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a meghívott legnagyobb adótanácsadó cégek képviselői egyeztetnek az aktuális transzferár szakmai kérdésekről. A legutóbbi tanácskozás középpontjában a menedzsment szolgáltatások voltak, melyek szokásos piaci árának megállapítása régóta kiemelt kockázatot hordoz a kapcsolt vállalkozások transzferár képzésében. Ennek oka egyrészről az, hogy a magyar vállalkozások – leányvállalat révén – általában a szolgáltatást igénybe vevő oldalon helyezkednek el. Másrészről a menedzsment szolgáltatások gyakran komplex és kevésbé egzakt folyamatot takarnak, melyek nehezen dokumentálhatóak, és szinte lehetetlen hozzájuk összehasonlító adatokat találni. Emiatt gyakran kerültek az adóhatóság kereszttüzébe, ahol a revizorok a menedzsment szolgáltatások alapján elszámolt költséget – dokumentáltság hiányában – nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősítették. Ezen megállapítások nagy része azonban rendre elbukott a bírósági jogorvoslat során, aminek oka az volt, hogy a vállalkozások utólag igazolták, hogy a szolgáltatások egy része a vállalkozás érdekében merült fel, innentől kezdve azonban nem elszámolhatósági, hanem transzferárazási kérdésről beszélünk, amelynek azonban jelenleg nincs kialakult gyakorlata az adóhatóságon belül. Ennek legfőbb oka, hogy a menedzsment szolgáltatások szokásos piaci árazásának ellenőrzése nagy nehézséget okoz az adóhatóság számára, mivel az adatok jelentős része nem a magyar adózónál áll rendelkezésre. A tovább terhelt költségek esetében még az is előfordul, hogy a közvetlen kapcsolt vállalkozás sem tud, vagy nem akar információt szolgáltatni. A magyar adózó pedig nem kötelezhető olyan adat szolgáltatására, amely nem áll rendelkezésére. Továbbá nem is szankcionálható ezáltal. Ezeket a jogszabályi, valamint a fent említett módszertani hiányosságokat felismerve több vállalatcsoport is kihasználta a menedzsment szolgáltatásokat az adóalapjuk erodálására.

A Pénzügyminisztérium a fentiek miatt célul tűzte ki a jelenlegi gyakorlat és jogszabályi környezet megváltoztatását. Elképzelése szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a funkcionális elemzésre a menedzsment szolgáltatások árazása tekintetében is. Figyelembe véve az ellátott funkciókat, viselt kockázatokat, a menedzsment szolgáltatásokat a nem részvényesi tevékenység érdekében felmerült szolgáltatások vonatkozásában rutin és nem rutin szolgáltatásokra kell „körülhatárolni”. A Pénzügyminisztérium kérdésére Kiss Tamás, a Saldo Zrt. Tanácsadási üzletágának vezetője – korábban a NAV Transzferár Ellenőrzési Osztályának vezetője – elmondta, hogy ez egy jelentős pozitív elmozdulást jelentene a jelenlegi gyakorlathoz képest, mivel tapasztalata szerint a transzferár dokumentációk több mint a 90%-a költség alapú árazást tartalmaz és nem kerül alkalmazásra a fenti megbontás. Ennek következményeként például a stratégiai jellegű menedzsment szolgáltatások esetében a tesztelt fél továbbra is a szolgáltatás nyújtója marad, ezzel nem ő viseli a döntésének kockázatát, hanem a szolgáltatás igénybe vevője.

A Pénzügyminisztérium képviselői ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy a magyar jogrendbe és ellenőrzési gyakorlatba beépítésre kerül az OECD Irányelvekben szereplő, több országban már alkalmazott úgynevezett hasznossági teszt, amely az adózó kötelezettségévé teszi annak bizonyítását, hogy az igénybe vett szolgáltatás az adózó érdekeit szolgálja és azt független fél is igénybe venné. Ennek bevezetésekor azonban körültekintően kell eljárni, nehogy túl nagy terhet jelentsen az adózók részére. Emiatt a konzultáció témája volt annak megállapítása is, hogy mi legyen az a szükséges minimum adatszolgáltatás, amit az adózóknak teljesíteniük kell a hasznossági teszt elvégzéséhez.

Az egyeztetésen elhangzott továbbá, hogy a Pénzügyminisztérium a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal közösen tervezi a menedzsment szolgáltatások témájában egy funkcionális elemzéshez és összehasonlító kutatáshoz hasonló tájékoztató összeállítását és közzétételét, továbbá a transzferárazás jövőjéről, a transzferár ellenőrzés fejlesztésének szükségességéről, valamint a szokásos piaci ár-megállapítási kérelmek benyújtásának módjáról kaptak a részt vevők tájékoztatást.

Tájékoztatták továbbá a résztvevőket, hogy a június végén a Parlament elé benyújtandó adótörvény változások mind a társasági adóról és az osztalékadóról szóló a 1996. évi LXXXI. törvény, mind az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény vonatkozásában tartalmazni fog változásokat.

A tegnapi napon megjelent törvényjavaslat egy új transzferár tartalmú adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a kapcsolt vállalkozások részére. Előírja továbbá, hogy az adatbázis alkalmazásával kapcsolatos összehasonlító kutatások készítése során az interkvartilis tartomány alkalmazása kötelező, továbbá, amennyiben a vállalkozás által elért jövedelmezőségi mutató a szokásos piaci ár-tartományon kívül esik, úgy a középértékre (mediánra) történő kiigazítás az elsődleges. A fenti változtatásokon túl a transzferár nyilvántartás készítés hibás, vagy hiányos teljesítésével összefüggő mulasztási bírság értékhatára 5 millió forintra nő.

Álláspontunk szerint a fenti adatszolgáltatási és módszertani változtatások olyan eszközöket adnak az adóhatóság kezébe, amely segítségével hatékonyabban tud fellépni a transzferár ellenőrzések során.

Amennyiben kétségei merülnek fel a transzferárazási gyakorlatát illetően, a többszörös Magyar Brands díjas Saldo Zrt. szakértői szívesen nyújtanak segítséget egy transzferár témájú kockázatelemzés elvégzésében. Keressen minket bizalommal.

Kiss Tamás
Kiss Tamás adótanácsadó, transzferár szakértő

Ne maradjon le a változásokról!
Íratkozzon fel hírlevelünkre!