Mikor és hányszor kérhető iratbetekintési kérelem egy eljárás során?
Az elmúlt időszakban a közbeszerzési eljárások eredményének elbírálásáról készített összegezés megküldésének időpontját követően – legfeljebb öt napon belül - a gazdasági szereplők iratbetekintési kérelmeinek száma megnövekedett, akár árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre vagy építési beruházásra irányuló eljárásról legyen szó.
Az iratbetekintés a közbeszerzési eljárásokban a nyilvánosságra vonatkozó szabályok körében az ajánlattevők részére egy olyan különleges jog, amely lehetővé teszi számukra a versenytársak ajánlatainak megismerését, ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, indokolást is, valamint az ajánlatkérői döntés jogszerűségének ellenőrzését.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 45. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a kérelemben a gazdasági szereplő köteles megjelölni, milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat mely részébe kíván betekinteni. Ennek alapján a betekintési jog nem korlátlan, pusztán kíváncsiságból más gazdasági szereplő ajánlatának teljes körű átvizsgálására nincs lehetőség.
Előfordul, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatát – a Kbt. 44. §-ában foglaltakra tekintettel - üzleti titoknak jelöli meg, és az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indoklást is csatol. Ezen esetben a jogszerűen üzleti titokká nyilvánított információkat tartalmazó dokumentumokat a versenytársak nem ismerhetik meg, ajánlatkérőnek az azokba való betekintést meg kell tagadnia.
Gyakori eset azonban, hogy a versenytársak az esetlegesen megtekinteni kívánt, de üzleti titokká nyilvánított irat meg nem ismerése helyett arra kíváncsiak, hogy a nyertes ajánlattevő milyen indokokra hivatkozással nyilvánította azt üzleti titokká. A jogszerűtlenül védetté nyilvánított dokumentum ezt követően mégis hozzáférhetővé válik.
Az iratbetekintést az ajánlatkérő munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül köteles biztosítani. Fontos figyelni arra, hogy a kérem benyújtását követő munkanapok valamelyikén, a biztosított helyen és időben kérelmező képviselője meg tudjon jelenni.
Egy hosszabb utazás elkerülése végett felmerült már több ízben azon kérdés is, hogy ajánlatkérő online formában biztosítja-e az iratbetekintést kérelmező részére. A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. § (1) bek. rendelkezése alapján ezen kérések elutasításra kerülnek, mivel az iratbetekintést ajánlatkérő az EKR-ben található dokumentumok tekintetében a gazdasági szereplő képviselőjének személyes megjelenése útján biztosítja.
Az iratbetekintés lehetősége abban az esetben is elutasításra kerülhet, ha az ajánlatkérő által biztosított helyen és időben kérelmező nem jelenik meg, és ezt ajánlatkérő felé időben nem jelezte.
Amennyiben az iratbetekintésen nem a cégjegyzésre jogosult személy vesz részt, akkor a résztvevő személynek a megfelelő meghatalmazás bemutatása szükséges. Az iratbetekintésre a cég-, és személyes iratokon túl jegyzetelésre alkalmas (toll, papír) eszközt is érdemes vinni, hogy rögzíteni lehessen az észrevételeket, vélelmezett, feltárt hibákat. Talán nem elhanyagolható és valószínűsíthető egy telefon ottléte is, ami alkalmas lehet arra, hogy az egyes dokumentumokról felvétel készüljön. A Közbeszerzési Döntőbizottság D.355/2022. iktatószámú határozatában is azt támasztja alá, hogy amennyiben a vizsgált dokumentum nagy terjedelmű, túl részletes, ábrát, táblázatot tartalmaz, és az a feltételezett jogsértés érvényesítéséhez szükségessé válhat, a dokumentumról felvétel készíthető.
Döntőbizottsági határozat (D.515/2021.) rögzíti azt is, hogy nincs akadálya annak, hogy ajánlattevő akár több alkalommal is iratbetekintést végezzen különösen, ha az utóbb benyújtott kiegészítő dokumentumok a vélelmezett jogsértéshez kapcsolódnak. Igy az iratbetekintési kérelem benyújtása megismételhető, ha az összegezés megküldését követően indított előzetes vitarendezési eljárás során hiánypótlás, felvilágosítás-kérés keretén belül újabb dokumentumok kerülnek benyújtásra. Ez abban az esetben is jogszerű, ha az előzetes vitarendezést követően az összegezés módosítására nem került sor.
Összességében tehát elmondható, hogy az iratbetekintés biztosítja a közbeszerzési eljárás folyamatának és eredményénének nyomonkövethetőségét, a döntés ellenőrizhetőségét, miszerint a nyertes ajánlat valóban megfelel az előírt követelményeknek. Továbbá az iratbetekintés elengedhetetlen feltétele egy megalapozott előzetes vitarendezési eljárás kezdeményezésének vagy jogorvoslati eljárás benyújtásának.
Amennyiben Ön is érdekelt közbeszerzési eljárásban, jelentkezzen 2026. június 25-én megrendezésre kerülő konzultációs előadásunkra! További részletek és jelentkezés>>
