Szakképzési munkaszerződés alapján biztosított egyéb juttatások adózása
Cikk, Hír

Szakképzési munkaszerződés alapján biztosított egyéb juttatások adózása

2021-04-05
Miből és mennyit kötelező/lehet juttatni a bérjövedelmen felül?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 4.11. pontja szerint adómentes a duális képzőhelyen folytatott oktatásban résztvevőnél a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás.

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szakképzési tv.) 85. § (2) bekezdése és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 253. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a képzésben részt vevőt egyéb juttatásként megilletik azok a juttatások amiben a szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részesülnek, azonos mértékben, de legfeljebb a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér mértékéig. Az egyéb juttatásra a tanuló az általa ledolgozott napokra tekintettel arányosan jogosult.

Álláspontunk szerint a két jogszabályban említett juttatások nem feltétlenül fedik egymást; az Szja tv. szerinti adómentes juttatási kategória szélesebb juttatási csomagot biztosíthat, esetenként magasabb értékben, ugyanis a rendelkezés itt nem teszi kötelezővé a ledolgozott napokra eső arányosítást. Míg a Szakképzési tv. előírása azokra a juttatásokra irányul, melyekben a többi munkavállaló részesül, addig az Szja tv. általánosít; így amennyiben az adott képzőhelyen a munkavállalók például csak 100 ezer forint Szép- kártya juttatásban részesülnek, a tanuló ezen felül adómentesen kaphat még étkezési utalványt is 67.400 forint értékben. Vagy abban az esetben, ha a képzőhelyen 200 ezer forint Szép-kártya juttatásban részesülnek a dolgozók, és így a tanuló 167.400 forint értékben lenne arra jogosult, de hiányzásai miatt a kerete 130 ezer forintra csökken, ettől függetlenül 37.400 forint értékben ő még adómentes juttatásban részesülhet.

Az elkülönítés alapja: a Szakképzési tv. a tanulót megillető, tehát kötelezően juttatandó elemeket (amiben a többi dolgozó is részesül), és annak mértékét (amennyiben a többiek részesülnek, de maximum a minimálbér – a le nem dolgozott napokra arányosan jutó összeg) határozza meg; míg az Szja tv. a kvázi ezen felül adott juttatásokra ad adómentességet a minimálbér mértékéig.

Továbbá, álláspontunk szerint fenti kategóriákba a tanulónál kizárólag azokat a juttatásokat kell beszámítani az éves keretbe, melyek az Szja tv. egyéb rendelkezései szerint adókötelesek lennének, például: étkezés, jutalom, prémium, csekély értékű ajándék; azonban nem része a keretnek az a „juttatás”,
- mely az Szja tv. 4. § (2a) bekezdése szerint a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), így a munkaruha, tisztálkodási eszköz,
- vagy mely az Szja tv. egyéb rendelkezése alapján adómentesen adható, például a védőital, védőeszköz (Szja tv. 1. számú melléklet 8.8. pont), helyi bérlet (Szja tv. 1. számú melléklet 8.6. pont b) alpont), munkába járás költségtérítése (Szja tv. 25. §).

Abban az esetben, ha a foglalkoztató a minimálbért meghaladó értékben juttat egyébként adóköteles elemeket, akkor a minimálbért meghaladó rész termék és szolgáltatás (vagy ezekre szóló utalvány) esetében az Szja tv. 70. § (3) bekezdése szerint egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles a juttató oldalán (piaci érték*1,18 alap után 15% szja, és 15,5% szocho teherrel). A minimálbért meghaladó összegű pénzbeli kifizetés pedig nem önálló tevékenységből származó jövedelemkét lesz adóköteles, mely után a tanuló 15% szja-t és 18,5% tb-t fizet, a foglalkoztatót pedig egyéb adó nem terheli.

Ne maradjon le a változásokról!
Íratkozzon fel hírlevelünkre!