A január 1-e után indult közbeszerzéseknél a „tényleges tulajdonos” tekintetében az új Pmt. definícióját kell alkalmazni!

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 62. és 63. §-ában szerepelnek a közbeszerzési eljárásokban kötelezően alkalmazandó, illetve az ajánlatkérők által „választható” kizáró okok. A 62. § (1) bekezdés k) pontja – a kötelező kizáró okok között – tartalmazza a pénzmosás elleni és az ajánlattevők átláthatóságára vonatkozó rendelkezéseket.

A hivatkozott paragrafus kb) alpont hatályos szövege kimondja, hogy az eljárásokban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, amely „a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (új Pmt.) 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni”.

A rendelkezés szövegét – tekintettel az új pénzmosás elleni törvény hatályba lépésére – a 2017. évi CLXXXVI. törvény 74. § 6. pontja pontosította a fenti hivatkozásra, 2018. január 1-i hatállyal.

(2017. december 31-ig a Közbeszerzési Hatóság 2017. június 21-én kiadott elnöki tájékoztatója értelmében a 2007. évi CXXXVI. törvény /régi Pmt./ szerinti definíciót kellett alkalmazni.)

Problémát okozhat, hogy a Kbt. kiigazításával egyidejűleg a végrehajtásra vonatkozó 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet nem került korrekcióra, így ezen jogszabály 8. § ib) pontja, valamint a 10. § gb) pontja jelenleg is a régi Pmt-re hivatkozik.

Tekintettel a két jogszabály ellentmondására, és a magasabb szintű jogszabály (Kbt.) elsőbbrendűségére [Alaptörvény 15. cikk (4) bekezdés], a 2018. január 1-ét követően megkezdett közbeszerzési eljárásoknál már az új Pmt. rendelkezései alkalmazandók.