Milyen következménnyel jár az elhúzódó fizetés nélküli szabadságon töltött idő?

A koronavírus járvány miatt gyakran felmerülő kérdés, hogy a munkáltató a munkavállalókat fizetés nélküli szabadságra küldheti-e. Erre egyértelmű válasz az, hogy nem. A fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérésére a munkáltató engedélyezheti, azonban egyoldalúan nem rendelheti el. Fontos tudni, hogy a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt szünetel a munkavállaló biztosítása, erre az időszakra egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, ami havi 7710 forint, egy naptári napra 257 forint. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettséget a munkáltató átvállalhatja, az Szja.tv. 7.§ (1) bekezdésének i) pont ib) alpontja alapján a munkavállalónak nem keletkezik bevétele, azaz adómentesen átvállalható.

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ha a munkavállaló az elhúzódó járvány időszakában 30 napnál hosszabb ideig van fizetés nélküli szabadságon, a folyamatos biztosítási jogviszonya megszakad, ami az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak igénybevétele esetén hátrányosan érinti őt. Például, ha a munkavállaló a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével állapítják meg (azaz nem a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme alapján), kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ebben az esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme.